Pete László Miklós versei

Ronggyá ázott a nagy meleg,Triumfálnak a fellegek. Eső szakad, vagy szemerkél,Augusztus már Múltról regél. A hőséget megfékezi,Egyéb érdeme nincs neki. Ronggyá ázott a nagy meleg,Szeptembert már nem éri meg. Összeomló kánikula;Rohan az évszakok sora. Hűvös uralja az estét,Jelzi az Ősz közeledtét. Ronggyá ázott a nagy meleg,Játszanak nyarak és telek. Őszön, tavaszon át játszvaZajlik az állandó… Tovább »

Szeszélyes az idei Nyár,Sok eső, kevés napsugár. Néhol Tavasz után kutat,Máskor meg már Őszre mutat. Barna levél zörög a fán;Csak ihar jön – vihar után. Szeszélyes az idei Nyár,Zaklatott Múlt – Jövőre vár… Idősíkok Múltba bújnak,Mint a szétterpesztett ujjak. Mindig a Jelen ad erőt;Teremt Múltat,Teremt Jövőt… A Hit a legerősebb vár;Szeszélyes az idei Nyár.... Tovább »

Júliusi vihar utánLevél zörög a körtefán. A tegnapi vad viharokUtószele itt sompolyog. Holnapi vad viharokatFrontok ördöge válogat. Júliusi vihar utánSár porlik az Égre – bután. Múlt meg Jövő szülte JelenHallgat a távoli hegyen. Piramis-e a kőrakás?Figyel a szinkronicitás. Júliusi vihar utánPénz után liheg a profán. Télre vágyik az enyészet,Teóriát gyárt a végzet. Isten indulatból sem… Tovább »

A vén Idő múzeumaHegyormokon áll,Portása a bottal járóVén, süket halál. Tárlóból, teremből sok van,A vendég kevés,Csak özönvizek után vanTárlatvezetés. A fiktív szárny vezetőjeIfjú piros ász,Végzetről, szerencséről ésLétről magyaráz. A vén Idő múzeumaLátogatható;Ami igazán fontos, azSose eladó. A fontos ügyek részlegeMindig nyárias,Drága a Nyár, de az IstenNem anyagias. Az első szobában a SzfinxÖrök-rigolyás,Ne mondjuk a Teremtésre,Hogy… Tovább »

Két nagy nyári vihar közöttAz Ég szürkébe öltözött. Távol a ködös horizontMögött az isten asztalt bont. Remény-morzsákat adogatNekünk a Szabad Akarat. Két nagy nyári vihar közöttA világ – szürke körözött. Utópia-művirágokHoznának mákonyos álmot. Szakad orákulum-füzet,Józan ész olt dogma-tüzet. Két nagy nyári vihar közöttMúlt s Jövő egybe költözött. Jelen falán a szél átlát,Profán rázza a Múlt… Tovább »

Fiatalabb driász kora;Katasztrófák vad káosza… Üstökös?Kozmikus bomba?– A mai divat ezt mondja… Vagy a kultúrája súlyaVolt, ami agyonnyomhatta? Fiatalabb driász kora…Megtudhatjuk-e valaha? Az egész világ vizet nyelt;Atlantisz utolsót lehelt. Ördög táncolt hullámhegyen;Törlődött a Történelem. Fiatalabb driász idő…Meghalt egyszerre múlt, jövő… Minden hatalom szétázva,Emberiség – lenullázva… Profán lét szélére menni,Semmiből újra kezdeni… Fiatalabb driász korban;Végzet –… Tovább »

A Múlt réseit elálljaA Vízözön legendája. A világot víz lepte be…Tán legenda,De – nem mese. Rettenetes özönvizekÖltek Jövőt,Jelent,Hitet. Múlt felfedezőjét várjaA Vízözön legendája. Történelmünk halva rebben,Lyuk van az emlékezetben. Eltűnt sok idő-régió,Maradt – csak egy dimenzió…. Igaz Múltunkat vigyázzaA Vízözön legendája. A Vízözön alatt verem,Benne van a Történelem. Hamis következtetések,Hamis törvény…Hamis lényeg… A Vízözön legendájaA… Tovább »

Hamuba sül TrianonokÁllott dohszaga háborog. Területrabló-félelemReszket körben a hegyeken. Lelkiismeret-totálkárTörténelem-gyártásra vár. Hamuba sült TrianonokFüstje még mindig kavarog. Jövőt gyilkol, Jelent kerget,Átírja a történelmet. Amíg ködöt von az égre,Sose lesz igazi béke. Hamuba sült Trianonok;Rablógyomor mindig korog. Száz év, akarás, izzadás,Mégse megy a beolvasztás… Tiszta szívvel fel az Égre…;Konföderáció kéne… A mű-becsület csikorog;Hamuba sült Trianonok.  ... Tovább »

A Nyár Léte – ezerszeres;Örök igazságot keres. Most minden Élet beérik,De – sohasem “első vérig”. Mindennek a Nyár az ára;Most jutunk a Hegy csúcsára. A Tél hiába felperes;A Nyár Léte – ezerszeres.... Tovább »

Időrágta MítoszfalvánMindenki Ember a talpán. Számos délceg archetípus;Ki nőies, ki meg fiús. A Jövendő nem kiabál;Csak az ördög globalizál. Időrágta MítoszfalvánEzer dal a Népek ajkán. Emberek közös dallama;Ahány Nép, annyi szólama… Egyet sem pótolhat sohaMűanyag globál muzsika. Időrágta MítoszfalvánÁll a világ a négy sarkán. Viszket a Múlt Isten markán;Időrágta Mítoszfalván…... Tovább »