Pete László Miklós versei

Mint egy fiatal családban… Az apa vezet, Mellette a felesége, Hátul a gyerek… Anyagilag a nulláról Kezdtük valaha, Másnak ez a startvonal – mi Most értünk oda. Autós családi idill – Kis aszfalt mese – Nálunk ennek éppen most jött El az ideje. Mint egy fiatal családban; Kicsi a rakás, A családi négy keréken Közös… Tovább »

Apává és férjjé lettem; Volt értelme megszületnem. Álmom, Létem, Valóságom; Van gyönyörű kis Családom. Apaság felelőssége A kamaszkor tisztes vége. Apává és férjjé lettem; Lányaimat felneveltem. Anyag múlik, Élet marad; Szerelemből – Jövő fakad. Boldogságom, Célom, Létem; Teszem a kötelességem.  ... Tovább »

Ötvenöt mától betöltve, Remény, Jövő – újratöltve. Vízöntő komoran ragyog; Mindig elmúlnak a fagyok. Kanonizált szikkadt vének Még mindig kölyöknek néznek, Fuvalkodott fiatalok Szemében meg öreg vagyok… Gender-tanra nem zápulok, De megalkudni se fogok. Híg brancsok, önjelölt nagyok: Egy ideig még maradok. Ötvenöttel sok füst szaladt, De ami szép – mind ittmaradt. Erőm, munkám, tehetségem,… Tovább »

Hideg, fehér hótakaró; A Jövő sosem látható. Hogy a Lét merre ficereg, Nostradamus se mondja meg. Rózsából sose lesz gyopár, A jósok világa – kopár. Hideg, fehér hótakaró, Csupán a halál eladó. A Lét nem műszálas kelme; Nincs eleve elrendelve. Talmi szükségszerűséget Csak az anyag-világ éltet. Hideg, fehér hótakaró; A Remény nem megalkuvó. Létbe nem… Tovább »

A Boldogság – talán csak Felelősség… Felnőttség dolga, meg kell érni rá, Az “önbeteljesítő” kamaszkorból Éretté válni, Szeretni tanulni… A Felnőttkor nem anyag, Hanem Lélek… Felelőtlen kamasz-tempók helyett, Élni, Szeretni kell A Életet. Szent a felnőttkor… Nem hetyke villanás, De éltető, szelíd tűz, Mindhalálig… Már nincs profán, Minden – valami más… Több nincs felesleges, nyegle… Tovább »

Család, Munka, Szerelem; Ez a három kell nekem! Az Idő bárhogy suhan, Életemnek célja van. Szerelem, Munka, Család; Erre épül a világ. Család, Munka, Szerelem; Ez adja az életem.  ... Tovább »

Valahol mindig szól a Dal,Valaki mindig Jót akar. Valahol elcsitul a szél,Valaki mindig szépen él. A SzerelemValahol mindig éget,Valahol mindig tovább tart az Élet. Valahol mindig szép a Szép,Valaki most előre lép. Valahol mindig jó a Jó,Valahol mindig szép a Szó. Valahol kushad a végzet,Valahol mindig élni tud az Élet.... Tovább »

Tegnap házasodtam – hiszek a Jövőben, Sírig tartó házasságban, Dolgos öregségben. Egy negyedszázadnyi boldog házasságot Derék papja által Isten is megáldott… Gyönyörű Családdal, Munkában, Erőben; Boldog ember vagyok – hiszek a Jövőben. Tegnap házasodtam – hiszek a Jövőben, Munkában, Szent Boldogságban, Teremtő erőben. Dollárvégzet-horda a profitját várja, Azt hiszi, hogy a Jövendő a farkát csóválja…… Tovább »

Tudod, hogy nem adom fel, Istenem… Fogam szívom, Csóválom a fejem, De ameddig csak kell, tartom magam. Neked kell szólnod, Hogyha vége van… Olyan világban élek, ahol éppen Semmibe szakadnak a távlatok… Az ész makog, Tompul az érzelem, És a fülhallgatós, vén Lucifer Bébiszitterként őrzi a világot, Fel ne ébredjen az emberiség… Férj vagyok és… Tovább »

Szüksége van Rátok ennek a Népnek, Akármit kotkodácsol a profán hang… Amikor távoli egek alatt Értetek csendül fel a Himnuszunk, Az mindig egy-egy újjászületés; Benne van népünk múltja, jelene, És – Általatok – a jövője is… Temérdek munka, Himnusz, Aranyérem… Az Isten áldjon meg Benneteket! Szüksége van Rátok ennek a Népnek, Szívből köszönjük a temérdek… Tovább »