Pete László Miklós versei

Őszi este éneke

Őszi este éneke; Vén homályos ó rege. Sajog a Múlt valahol; Legendákban Ősz dalol. Minden fájdalmas titok Mélyében Ősz kavarog. Őszi este éneke; Nem regény – nem is mese. Amit csak az ész feled, Veszendőbe nem mehet. Isten sohasem henyél; Atlantisz – az Őszben él. Őszi este éneke; El nem oszlik – sohase.... Tovább »

Október közepén

Kert végében Ősz kapirgál, Rövidül a nappal, Hosszabb lesz a nosztalgia Minden pillanattal. Deresedő vén Október A Múlttól lesz részeg, Megbűvölik Idő-rések, Idő-áttűnések  Csípős októberi éjben Múltak kavarognak, Szava-lelke itt bolyong Hajdan tegnapoknak. Október közepén.. Az Ősz örök peremén.. Miközben valahol Távol Ádvent jön felénk.... Tovább »

Lassan múlik a vasárnap

Lassan múlik a vasárnap, Újabb nehéz napok várnak… Sötétedik a láthatár, A temető halottra vár. Külön világ minden bokor, A szél fellegeket sodor. Lassan múlik a vasárnap, Nagyapja por a sárnak. Nő a Múlt, fogy a Jövendő, A Remény csak piros kendő. Jó tervek maradnak félbe, Ballagunk tovább – a Télbe. Lassan múlik a vasárnap,… Tovább »

Októberbe ért az Élet

Októberbe ért az Élet, Bágyadtabbak a Remények. Az arany csak fényes bádog, Életszerűbbek az Álmok. Szent hétköznapi Jók, Szépek; Októberben szép az Élet. Októberbe ért az Élet, Leginkább – Miattad élek… Egyedül a Lét leteper, Párosan meg – édes teher. Férfinek nő – nőnek férfi; Szeretni, nemzeni, élni… Októberbe ért az Élet, Mind rövidebb napra… Tovább »

Színezüst Ősz

Kesernyés, vén alkonyatban Égre száll a füst, A Nyár Élet-zöldet hordott, Az Ősz – színezüst. Visszanyeri a hatalmát Felettünk a szél, Elfeledett Kezdetekről Bús nótát mesél. Színezüst Ősz, Színezüst Ősz, Sok kis öröm Nagy bánatot legyőz. Felleg borul a világra, Mint egy öreg üst, Szürke napok, szürke álmok, Minden színezüst. Sáros pocsolyákban úszva Vénül a… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!