Pete László Miklós versei

Nap nap után Telik az Ősz, Sután… Még sok levél Gubbaszt fenn A fán. Szunyog zümmög Dollár-ló Farán… Vén ördög battyog Média után Lópatán… Nap nap után Ballag az Ősz A Múlt nyomán… Vén Remény kopog Isten ablakán…... Tovább »

Október, vén bonviván, Lohol a Remény után. Rikácsolnak ősz-dobok, Sunyi felleg gomolyog. Fonnyad sok kerti virág, Háborúval játszadozik A világ. Október, vén bonviván, Fáradt, ősz és – karakán. Sosem a halál erős, Csak a világ eszelős. Csökönyös a talpbetét, Úgy tűnik, hogy Európa megunta Az életét. Október, vén bonviván, Fejét csóválja talán. Zörögnek, akár a… Tovább »

Nyirkos eső szemereg, A világ poshadt-kerek, Csüggedt tócsák gödreiben Cinizmusok fürdenek. Október – esők hona, Recseg az ősz-harsona, Nyár-tagadók árkaiban Szürke köd a vacsora. Szegény ember – ingyen fél, Az igazság halkan él, Kertek alatt gyülekezik, Készül már a Tél. Nyirkos eső szemereg, A világ poshadt-kerek, Csüggedt tócsák gödreiben Cinizmusok fürdenek.  ... Tovább »

Tegnap házasodtam – hiszek a Jövőben, Sírig tartó házasságban, Dolgos öregségben. Egy negyedszázadnyi boldog házasságot Derék papja által Isten is megáldott… Gyönyörű Családdal, Munkában, Erőben; Boldog ember vagyok – hiszek a Jövőben. Tegnap házasodtam – hiszek a Jövőben, Munkában, Szent Boldogságban, Teremtő erőben. Dollárvégzet-horda a profitját várja, Azt hiszi, hogy a Jövendő a farkát csóválja…… Tovább »

Csendes dallamot búg az ősz-fagott; Negyedszázada várjuk e napot. Október, Napfény, Színes levelek; Kortalan Létünk felettünk lebeg. Finom színpompás októberi fák; Talán mindig szent marad a világ… Minden mosolyban Isten lakozik, Megáldja, ami összetartozik. Az Ősz a meghitt emlékek hona; Vár minket Sarkad kicsiny temploma…... Tovább »