Bárányfelhő-pamacsok
Fenn a nyári égen;
Egy-egy nyári pillanatban
Földre száll az Éden.
A múlt sose nyomorít,
Jövő sose éget,
Mindig csak az éppen megélt
Pillanat az Élet.
Néha egyre rövidebb,
Máskor egyre hosszabb,
Csak a nem létező jövő
Lehet egyre rosszabb.
Bárányfelhő-pamacsok,
Díszei az égnek;
Békességes, tiszta vágyak
Szent lángjában égnek.
Sóhajtanak gömbölyűt,
Nyári csókok végett;
Ajándékba adta Isten
A szép testiséget.
Táncol fenn a napsugár,
Lent olvad az árnyék,
Nyugszik most a vén kapzsiság,
Meg a gonosz szándék.
Bárányfelhő-pamacsok
Csendben nevetgélnek;
Csak a jelenben ragyognak
Igaz verőfények.
Gőzölgő háztetőkön
Vén cserepek főnek;
Nem mindegy, hogy milyen jelent
Hagyunk a jövőnek.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: