Pete László Miklós versei

Boldog titka a világnak Az emberi Élet, Gyógyszerként kapta valahol Fátum-irtás végett.   Hideg hörög, Fagy dübörög, Halmokban a hó; Mínusz húsz fok alatt talán Jéggé fagy a szó.   Boldog titka a világnak Lét és Szerelem; Egyik sem fogy és egyik sem Szűnik sohasem.   Cinikus szél sündörög, Dermesztő fagy hőbörög, Februárnak gyilkos fagya… Tovább »

Örültünk, amikor felvett Bennünket az öreg korvett… Egykor török, meg tatár… Egye fene! Ossza már!   Recsegnek az eresztékek… Egykor zöldellő vidékek… Tajték a hullámfalon, Többé nem kell A talon.   Láttunk kopár hullámhegyet; Hitelből vettük a jegyet – Kölcsön-halál, Takaros… Egye fene – passz piros!   Vérvörös a felleg orma, Kettéhasadt a vitorla, Hallgatagon… Tovább »

Euró-führerek Jövő-locsogása; Homokká hígulni készül A neolit kása. Recseg a hivatal, Balgatag a tánti; Nem baltás gyilkosokkal kell Jövőt fuserálni. Vezéri agyvelő Süket-földön krákog Nem voltak elég hangosak Még a robbanások. Euró-führerek Nem adnak a népre, Hagymáz-birodalomságok Csalták őket lépre. Elmetékozlásnak Híg velő a vége, Mecset épül a lerombolt Notre Dame helyébe. Irhabunda készül A… Tovább »

Sápadt napfény, Kemény szél; Januárban Szabadságra ment A Tél.   Méltóságos, szép hitek, Talán mégsem lesz hideg.   Hideg hajnal, Fényes ég; Fájdalmasan integet A Messzeség.   Vén ködös felhő-zárvány, Csapdában a szivárvány.    A meleg sál Kelendő; Súlyos felleg fölöttünk A Jövendő.   Békét könnyez ránk az ég, Ám a tavasz messze még.  … Tovább »

Isten minden pillanatban, Bennünk És Felettünk; Akarjuk, vagy nem akarjuk; Hordozói lettünk. Minden világ-sóhajtásban Hallatszik a hangja, Néha tán az is meghallja, Aki nem akarja. Jelenlétét nyilvánosan Soha nem mutatja, S legjobban az hiányolja, Aki megtagadja. Isten minden pillanatban Bennünk És Felettünk, De hinni és cselekedni Sosem fog helyettünk.... Tovább »

Koholt váddal szégyenkező Makulátlan új esztendő Hozzánk bátran lép be, Nem jön erre karácsonykor Kósza világvége.   Lehet vígan örvendezni, Lehet pezsgőt töltögetni Bátran a pohárba, Aki rongyra issza magát, Feküdjön a sárba.   Az új évvel Új egekből Nem jön égi manna; A jó gazda szorgalmából Legyen tele az új évben A kamra S… Tovább »

Fenyőillat száll, vele Gyermekkorunk öröme.   Egymás lelkéhez bújunk, Mert mind gyermekek vagyunk.   Szent karácsony, szeretet, Érintsd meg a lelkemet!   A Lét sután kopogott, Vártuk nagyon e napot.   A hiánya zokogott, Lelkünk mélyén űrt hagyott.   Szent karácsony, jó barát, Adj új ünnepi hazát!   Mind csillognak a szemek, Akiket én szeretek…. Tovább »

Lét-tutaj a Semmi hátán,Vitorlája: kerek Ég,Tán az egész világ nem más,Mint jókora buborék. Mi a kezdet, mi az Élet?Örökké tartó viták;Pedig Élet nélkül talánNem is lehetne világ. Oka, célja van mindennek,Sose véltelen a Lét,Hiába tagadják sokanAz Isten összes nevét. Lét-tutaj a Semmi hátán,Az Idő folyton esik;Szkeptikusok, akik csak aSemmi okát keresik. Idő-eső áztatja aCélokat és… Tovább »

Kis karácsony, nagy karácsony, Itthon van a kis családom. Ékes-fényes fenyőillat járja át A kis szobát.   Kiskarácsony, nagykarácsony, Varázslatos éber álom, Földre szálló égi kép Földi öröm, Meseszép.   Gonosz évben, Véges létben, Ezer gyilkos körülményben; Átnéz relatív nagyságon, Álszent, hamis igazságon, Nyirkos, sunyi gazdaságon, A világ-kapzsiság-rácson… Kiskarácsony, Nagykarácsony.   Kiskarácsony, nagykarácsony, Nem bánom,… Tovább »

Előttem egy még fiatal, elfogódott Tél oson; Ötvenedik esztendőmet Taposom.   Hozzám bújik sok év óta az éltető Szerelem; Ötvenedik esztendőmet Szeretem.   Ifjúkorom összes álmát véghez vinni Remélem; Ötvenedik esztendőmet Most élem.  ... Tovább »