Novemberbe lép az év,
Pihen a folyami rév.
Tompa fényű novemberben
Fényről álmodik az ember.
Kicsi otthon, kicsi ház,
Jókedvű füst koronáz,
Álmunkra és reményünkre
Kis tűzhely vigyáz.
Novemberbe lép az év,
Gubán szunnyad a hírnév,
Tompa fényű novemberben
Hírről álmodik az ember.
Eső hull a betonra,
Szürke felhő hegyorma
Úgy feszül a fejünk felett,
Mint hatalmas vitorla.
Novemberbe lép az év,
Egész világ: csupa név,
Tompa fényű novemberben
Az Isten szeme se rebben.
Öreg ajtó nyikorog,
Vén adóprés csikorog,
Rongyos Jelen beteg gyomra
Mind hangosabban korog.
Novemberbe lép az év,
Somolyog a harci hév,
Tompa fényű novemberben
Aggodalom szárnya lebben.
A hajnal kemény, rideg,
Készülődik a hideg;
Készül a Tél, de tán mégsem
Foszlanak szét a Hitek.
Novemberbe lép az év,
Fogan kis huncut hírnév,
Tompa fényű novemberben
Lehet jobban,
Lehet szebben.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: