Amikor eljön, reszketeg a Lélek,
És holtnak képzelt régi csodák élnek.
Szent karácsony…
A ködbe apró lámpa fénye vág,
S megújul bennünk
Élet és – világ.
Egy pillanatra az Idő megáll,
S a lusta remény végre égbe száll.
Szent karácsony…
Fenyőillat árja…
A tévelygőket Isten
Hazavárja.
Szent karácsony…
Óv, mint acélpalánk;
A Szeretet
A mi örök Hazánk.
Mosolyog ma a mindig néma
Hit;
Megláthatjuk most
Isten titkait.
Az Élet örök,
A halál halandó,
Magányos, pillanatnyi minden gyarló.
Amíg az ember
Csillagokba néz;
Lelkében ott
A Rész
Meg az Egész.
A Lét misztériumát Isten adja,
De szállást Istennek az ember ad
Őszinte, szívből jövő szeretettel.
Ha lelkünk szeretetre nyitva áll;
Kisjézus bennünk szállásra talál.
Meghitt szavak, karácsony, tiszta csend;
A szeretet világokat teremt.
Szeretve néz az Ég,
És hord a Föld;
Az Isten értünk
Mindig testet ölt.