Pete László Miklós versei

Ember módra

Naprendszerben ős-egyedül,

Felettünk a kék ég feszül,
Vágyunk csókra,

Vágyunk szóra,

Élni kéne

Ember módra.

 

Kívül éles gépi fényben,

Belül puszta sötétségben

Vágyunk szépre,

Vágyunk jóra,

Vágyni kéne

Ember módra.

 

Egyetlen faj, mégis széjjel,

Önmagát kínozza kéjjel,

Áldott béke,

Világ éke,

Ember módra

Élni kéne.

 

Ember-voltunk sárba dobva,

Naponta százszor tagadva,

A bálványkép:

Üvegcserép;

Mind mi szép,

Emberi kép.

 

Pénz, erőszak csőre töltve,

Ős butaság bűvöl körbe

Bőgő, vad

Városi horda;

Látni kéne

Ember módra.

 

A törvény az élet volna,

Éltet élni ember módra,

Hiába ne üssön óra,

Vágyni szépre,

Vágyni jóra,

Vágyni csókra,

Vágyni szóra,

Vágyat váltani valóra,

Élni kéne

 

Ember módra.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!