Pete László Miklós versei

  Szülőföldem, Február Mindig a Tavaszra vár; Nem zavarja  Álmait, Hogy deres a határ…   Szülőföldem, Február, Örökké lelkébe zár, A Vízöntő oltalmában Istenre Talál.   Szülőföldem, Február, Sose tudta, mi a Nyár, Csak ballag a Tél végén, Mint Ócska vén batár…   Szülőföldem, Február, Tisztességéért kiáll, Megalkuvás nélkül Mindig A Tavaszra vár.  ... Tovább »

  Fáradt Vízöntő-éjszakán Isten játszik vén citerán.   Panaszos ősi dallamok Hangja az esőbe csorog.   Ismét zárt körben a világ, Szaporodnak a pocsolyák.   Fáradt Vízöntő-éjszakán Isten töpreng a Lét fokán.   Ép-e a Teremtés húrja, Vagy kezdődjön minden újra?   Vén ráncok Isten homlokán; Fáradt Vízöntő-éjszakán.... Tovább »

  Vízöntő nem csügged soha; Ha más nem lesz, jön majd Csoda.   Csobban a víz jobbra, balra, Jövő kezét a Múlt tartja.   Gomolygó spirális örvény; Nem enyésző örök törvény…   Kinek híre, Kinek pora… Vízöntő nem csügged soha.... Tovább »

  Vízöntő csillagos ege Fordulópontokkal tele.   Alternatív létezések Számára zord, hideg fészek,   Mégis itt gyűlik az Erő, Itt fordulhat meg a Jövő…   Hogy pénz és Szabad Akarat Küzdelméből majd mi fakad,   Erről is szól az Életünk… Hold az Égen… Isten velünk…   Szól az összes régi rege… Vízöntő csillagos ege…... Tovább »

Vízöntő sohasem enged; Más kolompjával nem csenget.   Vízöntő az Idő őre; Hol hátra, hol meg előre…   Múlt és Jövő összeolvad, A Jelen köztük mos fogat.   Vízöntő sohasem enged; Feleslegesen nem szenved.   Előre írt végzeteket Eszkábálnak a gyerekek,   Viszont az érett felnőttség Jelvénye a felelősség.   Vízöntő sohasem enged; Nem méltányol… Tovább »

Vízöntő köpönyegébenAz ember sohasem tétlen. Vízöntő csillan,Pál fordul,Idő jobbra-balra csordul. Pillanatnyi időszemcse;Végleg fordul a szerencse. Vízöntő köpönyegében;Ahogy mindig,Ahogy régen…... Tovább »

Nagy változások küszöbénReszket a Kegyelem,Vakarja borzas ősz fejétA vén Történelem. Marad-e élhető világ,Vagy jön valami más?A fülhallgató tudja-e,Mi az identitás? Nagy változások küszöbénA végzet tán morog;A Jövő még nem létezik,S a Föld tovább forog.... Tovább »

Mai marsi hétköznapok;Homokba fúlt Lét csikorog. Vörös porsíkságok felettGyásznótát fütyül a hideg. Liberális entrópiaSzáll az Élet poraira. Mai marsi hétköznapok;Végtelen árnya imbolyog. Arcok,Falak,Alakzatok;Messzi Múlt szelleme kopog. Halott sziklák?Romvárosok?Vajon mit rejt még a homok? Mai marsi hétköznapok;Vak nemhit-banda sompolyog. Vak tételek szele fütyül:“Nincsen élet rajtunk kívül.” “Véletlen szülte porszemek”..S a Lét?“Közömbös rengeteg”… Mai marsi hétköznapok;Világvégi por… Tovább »

Legyen Jövő? Ne legyen? Most vagyunk a mérlegen… Döntéshelyzetben vagyunk, Az lesz, amit akarunk… Mit akarunk? Mi kell hát? Látszat-demokráciát? Vagy maradjon élhetőnek A Hazai Kis Világ? Most vagyunk a mérlegen. Legyen Haza? Ne legyen? Maradjon identitás? Vagy legyen valami más? Jöjjön a behódolás? Nyálas szirénénekek Nemzetközi hangzavara Nyekereg… Most vagyunk a mérlegen, Perspektíva, Cél,… Tovább »

Vízöntő ege fakó, Szállingózik már a hó, Aki folyton panaszkodik, Az csak panaszra való. Fennen grasszál a hideg, Tétovák az emberek, Aki nem kell önmagának, Az nem kellhet senkinek. Vízöntő ege fakó Lassan térdig ér a hó, Aki boldogságra képes, Csak az életre való.... Tovább »