Pete László Miklós versei

Szivárványra mázolt sátán

  Szivárványra mázolt sátán Csörömpöl az Idő hátán.   Gonosz doktrínákat okád, Kétségbe von Anyát, Apát.   Minden természetest kerül, A nyeregbe fordítva ül.   Szivárványra mázol sátán Ágál pénzhatalom hátán.   Mézesmázos a vigyora, De alul kilóg a pata.   Előbb hazug mű-meséket Mond érzékenyítés végett,   Majd – amikor ráharapunk, Kifordítja hétköznapunk,  … Tovább »

Hamis utak lidércfénye

  Hamis utak lidércfénye; Sztráda vinne – örök jégbe…   Amíg pislákol a Lélek, Akadnak téves ösvények.   A legtöbb csúfos halált hoz, Nem vezet – csak doktrínákhoz.   Képzelet alkotta falak Állnak rózsaszín ég alatt,   S utópia-egyentudat Hazudik boldog napokat…   Most dől el, kit vezet félre Hamis utak lidércfénye…  ... Tovább »

A Jel már felettünk lebeg

  A Jel már felettünk lebeg, Integetnek a Kezdetek.   Sorra verjük a léceket, A Jövő tán kívül reked.   A világvége-mítoszok Tudják, hányadán a dolog,   De bennük csak meséket lát A felvilágosult világ…   A Jel már felettünk lebeg; Ördöghadak özönlenek,   S doktrína-rágcsálósereg Zabálja az Értékeket…   Ameddig nincs veszve minden, A… Tovább »

Az Idő bozótos partján

  Az Idő bozótos partján Jövő sétál A Múlt karján.   Elhalványulnak az évek, Tócsákba gyűlik az érdek.   Szél süvít a bozóton át; Matéria tagad Csodát.   Ahol elég tágas a rés, Vicsorog az elrendelés.   Madár röppen néma Égre; Fénylik az Isten Igéje.   Az Akarat büszke portyán, Az Idő bozótos partján.  ... Tovább »

Öreg Történelem bácsi

  Öreg Történelem bácsi Rezignáltan lépeget, Fejét mélyen lehorgasztja, Nem látja a kék Eget.   Az Idő végtelen útján Napfény csak ritkán ragyog, Vén varjakként gubbasztanak Az elvénült századok.   Mellékút akad temérdek. Van nyugati, Keleti, A kanyarban A vén Idő A túlerőt Temeti.   Isten teremt Történelmet, S alkotják – az emberek… Az Öregúr… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!