Pete László Miklós versei

  Festői hópehely-sereg Jéghideg rohama pereg.   Recseg a tehertől az ág, Bekéredzkednek a kutyák.   Hull a hó fagyott latyakra, Tán sohasem hagyja abba…   Idő mélységei felett A nincs-re Tél a felelet…   Jövő Reménység csepereg… Festői hópehely-sereg…... Tovább »

  Februári latyak-özön; Isten előre nem köszönöm.   Előbb a Munka, A Jelen; Jövendő csak abból terem.   Köldöknéző profán agyak; Nem teremt lelket a latyak.   Doktrína ül lapos kövön; Februári latyak-özön.... Tovább »

  Fagyos téli éjszakákon Alszik az Ég – csillagágyon.   Kemény, rögös föld támogat Fenyőfa-piramisokat.   Érzéketlen, hideg ködök Lengenek a tetők fölött.   Fagyos téli éjszakákon Bánat tanyázik a fákon.   Nyomasztó múltbeli képek Rengetik az eresztéket.   Szkepticizmus-fergetegek Lelket rágva örvénylenek.   Életet ment sok friss Álom Fagyos téli éjszakákon.... Tovább »

  Az árnyékok fagyra várnak; Végórája jött a sárnak.   Csillagtalan éjszakában Sötét sál a Hold nyakában.   Állandósult profán telek Tömegekben örvénylenek…   Az árnyékok fagyra várnak, Füstbohócok tovaszállnak.   Magányos lett minden Csoda, Harcra készül a Tél hada.   Lehet a Tavaszt remélni, Csak a Telet túl kell élni…   Vén Remények összezárnak;… Tovább »

Isten téli köpenyében Sétál a fagyos sötétben.   Nézeget havas keresztet; Teremtő tenyere reszket.   Sivár, fagyos jelen-kéreg Alatt a halott remények,   S a be nem teljesült Hitek Derékalja kopár hideg.   Hópehely a komor éjben; Isten téli köpenyében.... Tovább »

Kárpát-medence-Őshazánk; Nyelvi Anyánk – Népi Apánk…   Itt élt a nyelvünk elődje, Itt született minden őse.   Őskor óta örök szállás, Hosszú-hosszú néppé válás…   Némán és forrásszegényen, Neves népek hátterében,   Ókor bíbor sötétjében Itt éltünk már nagyon régen…   Kárpát-medence-Őshazánk; Nyelvi Anyánk – Népi Apánk…   Talán tanyákon rejtőzve Rejtőzködött nyelvünk őse,  … Tovább »

Isten jár az éjszakában, Örökkévaló magányban.   Látogat idő-kerteket, Kigyomlálgat végzeteket.   Univerzumok recsegnek, Ujjai között peregnek.   Sok évezred múlttá mállik, Míg a világ szentté válik.   Isten jár az éjszakában, Örökkévaló magányban.... Tovább »

Alulmotorizált ének Szól a Jónak, Szól a Szépnek.   Darabokra szakadásban Hirdeti: csak egy világ van.   Szubkultúra-morzsatömeg Nem is nagyon értheti meg…   Alulmotorizált ének; Nem a köznek – csak a népnek…   Korlátozzák az Életet A rossz profán szemléletek…   A Lét kommersz felé szalad, Szerelemből csak szex marad.   Alulmotorizált ének; Igaz… Tovább »

Atlantiszból nem jön vonat; Isten sohasem fosztogat.   Meg nem valósult álmokat Még az ördög sem látogat.   Az összes hatalom szolga, Az Élet nem szlogen dolga.   Isten sokáig válogat; Atlantiszból nem jön vonat.... Tovább »

Trója vén citadellája Hektórt már hiába várja…   Kikötőben ezer hajó; Árnyékban pihen a faló.   Régmúlt korok szürke ege; Lábjegyzetnél több a rege…   Mindig odaát a lényeg; Holt hősök örökké élnek.   Mindig végtelen a pálya; Trója vén citadellája.... Tovább »