Pete László Miklós versei

Hideglelős hideg napok,Tél úr fagyott lába sajog. Január ül fagyparipán,Játszadozik – fagy-citerán. Kétnapos hó-vigyor, álnok,Jéggé fagynak profán álmok. A Hold dideregve nyafog;Hideglelős téli napok.... Tovább »

Régi, régi JanuárbanNyerített a ló,Utcákon és udvarokbanTérdig ért a hó. Nádfedeles otthonokbanLakott a világ,Pöfögtek a KGSTAutócsodák. Szögletes volt a kabát, aKucsma meg kerek,Magas hóban zörögtek aLovas szekerek. Régi, régi JanuárbanGyomor nem korog;Hajnalonta megkezdődnekA disznótorok. Ablakokon régimódi,Vaskos jégvirág,Cserépkályhák mellett ülnekSzigorú apák. Kopog a jég, zúg a szél, aKocsma nyekereg,Sörös korsók mellett komorMunkás emberek. Tél vonala mentén… Tovább »

Új év első hétköznapjánFelhő az égi lajtorján. Csupasz bokrok üldögélnekTéli napfény – hideg ének. Napsugár kacsingat félre,Minden hőség elment –Délre. Lélek áll az Idő partján,Új év első hétköznapján.... Tovább »

Hó szakad Magyarországra,Háztetőkre,Kopasz fákra. Ünnepi Tél-bevonulás,Egésznapos, nagy havazás… Téli táj hideg szépsége;Az Időnek nem lesz vége… Jelen készül Jövő-ágra…Hó szakad Magyarországra.... Tovább »

Ádvent ballag az útszélen,Mint öregapó,Hideg van, és előbb-utóbbEsni fog a hó. Szélesen terpeszkedik aJelen-pusztaság,Jövőjét és MegváltójátVárja a világ. Csillagfények játszadoznakAz útszéli fán,Ádventet nem érdekli, mitCsacsog a profán. Ádvent ballag az útszélen,Vén botja kopog;A friss remények mindenüttUgyanolyanok. Öregember, kis batyuval,Néha meg-megáll.Bólingat a hidegben aNagy fehér szakáll. Ádvent ballag az útszélen,Mint öregapó,Puttonyában Szeretet ésKarácsonyi hó…  ... Tovább »

December elsejénZúzmara zenél,Gyilkos, fagyos belépővelÉrkezik a Tél. Vén komor fagykirályFoga csikorogÉletrabló gonosz démonBendője korog. Éppen így érkeztekA régi telek,Emlékeket idéz bennemA mai hideg.... Tovább »

Télutóból – kora Nyárba; Csak a szkepszis marad árva. Madárcsicsergő reggelek Áldott Kikelete pereg. Újjáéled minden Erő; Duzzog a téli túlerő. Télutóból – kora Nyárba; Jövő Reményébe zárva.... Tovább »

Kései hószakadás, Reszket a vén Mikulás… Kikeleti Télben, Jeges hófehérben Néma a vágyakozás.   Kései hószakadás, Reszket a hálaadás, Idősivatagban, Vén globális fagyban Késik a rügyfakadás…  ... Tovább »

Holle Anyó elnézte a naptárt, Dunnát márciusban rázogat, Talán sárból építünk majd hóembert A jövőben, Hóból pedig nyulat?... Tovább »

A megunt Tél visszajönne, A nyakunkra ülne, Láttunk elég havat, fagyot, Nem kérünk belőle! Széllel-faggyal a világot Bőszen megijeszti, Talán úgy az emberiség A reményét veszti. Márciusi pesszimizmust, Fagy-attakot hozna, Azt hiszi, a tavasz-reményt Belepte a rozsda. Itt lejárt az ideje, de Nem sejti a dőre, Pár hónapot sem maradhat – Legfeljebb jövőre.... Tovább »