Pete László Miklós versei

Jelenünk téli szigete A lélegzetvétel helye.   Ott kint a téli világban Bálványsor színes pusztában.   Mindenféle őrületek Émelyítő filmje pereg.   Kínos feszültséggel tele Jelenünk téli szigete.... Tovább »

Decemberi éjszakában Isten áll idő-szobában.   Látja: magányos a világ, Hallgatja Ádvent dallamát.   Múló Szentség helyén zavar, Belepi a profán avar.   Végzet-lepte ködök alatt Aprócska Szabad Akarat   Pár csöppnyi lámpása virul. Fáradt szemmel nézi az Úr.   Könnyezik Isten magában; Decemberi éjszakában.... Tovább »

Levitézlett a telünk,Hamarosan vége,Még dühöng, de látja már, hogyCsomagolni kéne. A télutó vizeiLassan elcsorognak,Az Idő nem ad kegyelmetSoha zsarnokoknak.... Tovább »

Tavaszváró februáriBágyadt napsugár,A világ az eljövendőSzent Tavaszra vár. A déli Nap kikeletről,Jövőről regél,Hajnali fagy-dühöngésselCsomagol a Tél. Előbb-utóbb jön a Tavasz,Aztán itt a Nyár;Tavaszváró februáriBágyadt napsugár.... Tovább »

Vad viharok egymás után,Pislog az ég szürkén, sután. Bosszúszomjas, vad fergetegTriumfál a világ felett, S mint tébolyult triton-sereg,Korbácsolja a vizeket. Vad viharok egymás után,Kidőlt néhány öreg platán. Kopasz lombjuk rázzák a fák,Mégis tovább él a világ. Egyik deviáns pusztítóSem lesz soha törvényhozó. Néz a sátán nagyon bután;Vad viharok egymás után.... Tovább »

Bosszúsakkokat ad a tél,De azoktól tovább nem él. Jöhet még néhány fagy-féle,De a játszmájának vége. Várja már a múlt-öltöző,Minden telet visz az Idő. Istennek csak egy pillanat;Ami életképes – marad. Profán képzelgés mit sem ér,Csak bosszúsakkot ad a tél.... Tovább »

Ronda tél végi szelek,Felnőtté lesz a gyerek. Sok-sok nemzedéknyi ág;Mindig más lesz a világ. Száguld az Idő velünk,Magunkra sem ismerünk. Amíg csak élünk, pereg…Ronda tél végi szelek.... Tovább »

Gyilkos februári szél,Nem adja olcsón a Tél. Csupasz, síró fák felettKomor, szürke fellegek. Fásult, szürke emberekFelett elmúlás lebeg. Gyilkos februári szél,A kétely mindig megél. Mindig misztikus a cél,Hétköznapi rendtől fél. Az igazi VáltozóElőre nem látható. Gyilkos februári szél,Élet – Életet remél. Régi Életek porátÖrök Tudat járja át. Végtelen tudat-mezőJátékszere az Idő.. Isten sohasem henyél;Gyilkos februári… Tovább »

Búcsúzkodó januárban,Vén torony az éjszakában… Kuncog a jeges sötétség,Ködben rejtőzik a mélység… Profán idea nem éget,Némi lendület az Élet. Vén torony az éjszakában;Búcsúzkodó januárban…  ... Tovább »

Sárban úszik télközép,Poshadt szeme rebben;A fagy mára elmerült aLatyaktengerekben. Szemcsékben szakad a köd,Ráül a mezőre,Szürkéllik, mint gonosz tervekGonosz szemfedője.... Tovább »