Pete László Miklós versei

Őszi halál keresztútjánDepresszió üldögél,Vén anyóka álarcábanSorscsapásokról mesél. Ha a vándor útja közbenEgyszer elébe ülne,Mindörökre ott maradna,Zárulna a kelepce. Széles hitehagyás közöttVékonyka ösvény a Hit,A valóság pesszimistaFelfogása elvakít. Őszi halál keresztútjánKeserű a levegő,Hallgat a Múlt, ég a Jelen,Sírva jajgat a Jövő. Végzet profán világábanNéma tótágas a rend,Nagy ostobaság elhinni,Hogy a holt anyag – teremt… Őszi halál… Tovább »

(Mi a fejlődés? – 1.)Az Ember ma Népek halmaza.Ahhoz, hogyNépek EgységeLegyen,Nem elkeverni, beolvasztani,Nem alávetni kell,Nem hamis eszmék sziréndallamávalBecsapva kell globál-romanizálni,De megőrizniMinden Népet,Nyelvet,Családot,Nemzetet,Tradíciót,MertAz Emberség bennük lakozik… A hamis egység látens világvége,De az igazi, az magaA Béke. Az Ember ma Népek halmaza…A Népeket nem felszámolni kell,Kultúrájukat nem angollá lopni,Hanem mind meg kell őketTartani. A Nemzeteket együtt tartani,Fejlődni… Tovább »

Mohamed szultán egykoronBőszen nekivágott,Félholdja alá csődítettRoppant sokaságot. Konstantinápolyt bevette,Uccu neki máris!Legyen hát most már az övéNándorfehérvár is! Ötödik László királyunkIrháját elhordta,Kibicelt is vele szinteEgész Európa. Nem mozdult értünk királyokGyőzhetetlen karja…Védje magát Magyarország,Ahogyan akarja. Nem hivatalos segítségJött, hanem magányos:Mezítláb érkezett. Nem más,Mint Kapisztrán János. Lovag volt, aztán barát lett;Egyház katonája –Lelkesen és tiszta szívvelJött Magyarországra.  … Tovább »

Hosszabbodik már a Nappal,Rövidül az éjjel;Ülünk az új kor nyergébenRégi szenvedéllyel. Minden globalizációAkkor lehet áldott,Ha meghagy és tovább építNemzetet,Családot. Sanda profán pénzhatalomMindhiába dörmög,Liberális agyrémeitElviszi az ördög. Hosszabbodik már a Nappal,Rövidül az éjjel;Ami ép az Életben, azNem zuhanhat széjjel. Ami múlandó, az mindigEl is múlik végül;A Jövendő tornya mindigMúlt-alapra épül.... Tovább »

Ha a Mikulásban hiszünk,Isten teremt együtt – velünk. Nem a valóság szül álmot;Álom teremt – valóságot. Hitben Jövő él valahol,De minden tagadás – pokol. Amit tudunk, battyog gyalog,Hitben lehetünk boldogok.... Tovább »

Aki a Múltját feléli,Jelenét csapdának véli. Íróasztali doktrínákLidércfényét látja inkább. Nem Istent, igaz szót imád,Csupán hitvány utópiát. Aki a Múltját feléli,Saját kincseit fecsérli. Önsorsrontó bűntudatokGyilkos hálójában forog. Zombi dallamokra fülel,Saját lelkét árulja el. Aki a Múltját feléli,Az anyag hatalmát féli. Agymosottan, lélek-sutánKoslat profán dogmák után. Tótágasra állt gondolatRingat aljas ábrándokat. Aki a Múltját feléli,A Reményt… Tovább »

Kora őszi tücsökzene;Ifjú lendület kellene… Latyak jön kánikulára;Életnek Idő az ára. Az év ősszé öregedik;Aki gyáva – elfeledik. Kora őszi tücsökzene;Életnek Élet a fele. A Hold sápadt világot ad,Láttat elmúlt világokat. Nyár partjáról Ősz városba,Átenged az Idő-rosta. Áldott a Szerelem neve;Kora őszi tücsökzene.  ... Tovább »

Száz éve…Még tartott a háború…Már minden család éhezett,Vagy gyászolt,Vörösen lángoltAz éjjeli Hold…A világ siralomnak völgye volt…Kifényesedett az emlékezetbenA békeévek fájón szép emléke,S még nem tudták,Hogy rosszabb lesz még a háborúnál isAz új béke…Száz éve…A Nagy HáborúKrátereit sáros csizmák rótták,S még egyben voltMég egyben voltA Régi Magyarország…Száz éve…Patakokban hullt a vérSáros lövészárokba,Fűre,Hóra..S a frontok démoni halálvilágaAz… Tovább »

Napjaink már rövidülnek; Jelen arcán ráncok gyűlnek. Minden öregebb a vártnál; Az Ősz – rejtélyekbe hátrál. Zsugorodik a fény laka, Puhán terjed az éjszaka. Napjaink már rövidülnek Reményeink – Hitre ülnek. Minden egybekapcsolt kezet Megvéd a szent emlékezet. Végzet-bajok még kerülnek; Napjaink már – rövidülnek... Tovább »

Kánontalan Szabadságban Végleg magamra találtam. Az Igazi való nekem: Csak a “dilettáns” Szerelem. Csak düllesszenek kánonék; A Valóság: peremvidék. Kánontalan Szabadságban Élek – ahogy mindig vágytam. A fals kánon-történelem Sose szalad együtt velem. Liberális kánon-világ Taplószáraz műgittet rág. Kánontalan Szabadságban, Szép, egyszerű Igazságban… Semmi rossz, extrém lilaság, Csak hagyományos Boldogság… Életem célját találtam Kánontalan Szabadságban.... Tovább »