Pete László Miklós versei

Csatahajó – temetőben, Tengerfenék mély ölében.   Darabjai szerteszéjjel Nyugszanak az örök éjben.   Egykor maga volt az erő, Most – katonai temető…   Csatahajó – temetőben, Óceán hideg vizében.   Egykor úszott a víz felett, Sűrű füstöt eregetett.   Ágyúi tüzet okádtak, Aztán a pokolra szálltak.   Csatahajó – temetőben; Közönyös algamezőben.   Amíg… Tovább »

Esküszegő  Novemberben Csípni kezd a dér, Vidám nyári lombok útja Lassan Véget ér.   Növekszik A feszültség És fogy a türelem, Csupán  Egyetlen menedék van A Szerelem.     Esküszegő Novemberben Enyészet Csahol; Lemondás és Nosztalgia Jajgat Valahol.... Tovább »

Boldog nyári Pillanatok;Júliusi Nap mosolyog. Nyári égbolt; tiszta lepel…Hűséges gólya kelepel. Idő fölött Jövő-ponton,Túl terjed a Horizonton. Az Élet Értelme ragyog;Boldog nyári Pillanatok.... Tovább »

Nincs két azonos Pillanat,Az Idő nem futószalag. A Lét törhetetlen csésze,A az Idő – az élet része. A Tér – bármilyen végtelen –Az Élet lelkében terem. A halál – romlandó lakat;Nincs két azonos Pillanat.... Tovább »

Sok sárra jött megint a por,Izzik újra a vén akol. Felhőrongy-díszletek alattA Nyár újra erőre kap. A Nap halvány égen lebeg,A levegő újra meleg. Sok sárra jött megint a por,Isten Jövő-házat vakol.... Tovább »

Nyárköszöntő könnyű ének;Ismét megújul a Lélek. Forró napok gyülekeznek,Múltak Jövő-Hitet tesznek. Magasról néz le ránk a Nap;Szent emlék minden Pillanat. Rejtélyek fényei égnek;Nyárköszöntő, könnyű ének…... Tovább »

Kutyasimogató,Őszi este van,A horizont lassanSötétbe zuhan.Elbújik a Hold is,Hallgatag az éj,Ásít az ég,Mint végtelenSötét meredély.Fent az összes csillagVén ködbe gurult,Álombéli szép JelenrőlÁlmodikA Múlt.KutyasimogatóŐszi este van,Posztmodern fellegekHallgatnak komoran.Kánon-elit zápul,Fonnyad szanaszét;Hiába bízik,Nem tart örökkéA sötét.Kutyasimogató,Őszi este van,Isten hallgat,JelenünkA Jövőbe suhan.  ... Tovább »

Csalfa október közepén A Jelen megint koravén. Csalóka déli meleget Cudar hideg este követ. Egyszerre izzad és fázik, Tél és nyár között ingázik. Ködfolt a Jövendő egén; Csalfa október közepén.... Tovább »

Napjaink már rövidülnek; Jelen arcán ráncok gyűlnek. Minden öregebb a vártnál; Az Ősz – rejtélyekbe hátrál. Zsugorodik a fény laka, Puhán terjed az éjszaka. Napjaink már rövidülnek Reményeink – Hitre ülnek. Minden egybekapcsolt kezet Megvéd a szent emlékezet. Végzet-bajok még kerülnek; Napjaink már – rövidülnek... Tovább »

Szent itthoni nyári Béke, A munkakedv menedéke. Gép előtt, körtefa alatt Az idő meghitten szalad. Az esztendők meghitt éke Szent Itthoni Nyári Béke…... Tovább »