Pete László Miklós versei

Régi tengeri királyok

Régi tengeri királyokJárták hajdan a világot. Múltjukat csak Gaia érzi,Nyelvüket mítosz sem érti. Az égen más Hold barangolt,Még Atlantisz is jövő volt. Régi tengeri királyokIsmertek régi világot. Jégkorszakok jöttek-mentek,Velük ők is útra keltek. Térképeik másolatátNemzedékek torzították. Régi tengeri királyokJárták a régi világot. Tengerpartok másutt voltak,Hegyek másutt tornyosultak, Más madarak ültek a fán,Más volt a Szent,… Tovább »

Szent Grál-fantáziák

Szent Grál-fantáziákVilágában élünk,Képzeletbeli edénybeCsorgatjuk a vérünk. Tudós okoskodásNem győz ma meg senkit,Ami túl sokat bizonyít –Nem bizonyít semmit. Sokan a Szent Grál-banBiznisz-szagot fognak,A könnyen megírt kötetekGyorsan szaporodnak. Szent Grál-fantáziákAz utakat járják,Mű-mítoszok képeitőlKopognak a járdák. Magán mítoszoktólHangosan az esték,Álcázott törekvésekrőlLepereg a festék. Régebben még jobbra,Most leginkább balra,Szent Grál keresése most isÜrügy erre, arra. Szent Grál-fantáziákA homályba… Tovább »

A néhai templomos lovagrend

A néhai templomosokEmléke ködben gomolyog. Valaha vitézek voltak,A Szentföldön hadakoztak. Utána bankárrá lettek,Irigység útjába estek. A néhai templomosok…A végzet bendője korog… Franciaország királyaÉs a háztáji pápája Hamis perbe fogta őket,Nagymesterük porrá égett. A néhai templomosokSírja fölött Idő kopog. Fehér köpeny,Vörös keresztMítosz-gyökereket ereszt… Meg nem történt történetekNyernek legenda-életet. A néhai templomosokRozsdás kardja rég nem suhog. A… Tovább »

Atlantiszi időposta

időposta;Történelmünk rég tapossa. Azt szakérti a tudomány:Legyen inkább hamisítvány… Se nem látják, se nem hallják,Megérteni se akarják. Atlantiszi időposta;Rágja rég az idő-rozsda. Titokzatos szimbólumokNyelvén csak az Idő csacsog. Az Isten árnyéka pihenRég elfeledett nyelveken. Egyre kopottabb a rosta;Atlantiszi időposta.  ... Tovább »

A vén Nesztór Püloszban

A püloszi megaronbanA vén Nesztór már otthon van. Köré gyűlik sok nemzedék,Trója harcáról mond mesét. Akhilleusz, Aiasz, HektórMiként csaptak össze egykor… A püloszi megaronbanMúlt sír nagy emlék-halomban. Nesztór arca Múltba réved,Rájön:Mögötte az Élet… Styx folyik az ősi honban,A püloszi megaronban…... Tovább »

Előszó-töredék az athéni Szólón soha el nem kezdett Atlantisz-eposzához

A Jelen változás-katlan,De a Múlt sem változatlan. Amit csupán elfeledünk,Az még megmaradhat nekünk, És főnixként ugrik elő,Ha hívja Jelen,Vagy Jövő. De amiről a JelenbenLemondunk, a Múltnak sem kell, Emlékből semmivé fakul,És eltűnik nyomtalanul. Múltból újulhat az Erő,Ha marad Múlt,Lehet Jövő. Atlantisz fájó emlékeNélkül nincs jövő, se béke. Tengerbe,Régmúltba vetve,De el soha nem feledve. Emlékét is… Tovább »

Csillaghajó-infláció

Csillaghajók tovatűntek,Régi scifik megvénültek. Asztrogátor nyugdíjba ment,Mai toll másfélét teremt. Invalidus űr-seregekNem falnak már fényéveket. Csillaghajók dokkba álltak,Szép remények tovaszálltak. “Találkozás végtelenben?”El is feledte az ember. Jöttek nehezebb korszakok,Beszűkültek a távlatok. A csillaghajók elfogytak,Képzeletünkből kikoptak, Csak némelyik űr-operettSzorít a számukra helyet. A Múlt ártatlan álmaiNem fognak Jövőt áldani, Van sok újabb scifi-elem,Mindegyik puszta félelem. Jövő… Tovább »

Megkövesedett emlékek

Megkövesedett emlékekGaia udvarában élnek. Népek, Életek kezdeteSziklákra van feljegyezve. Sziklák oldalára simult,S égre magasodik – a Múlt. Megkövesedett emlékekHoltukban az Égig érnek. Amikor ők éltek, haltak,Ezek a hegyek nem voltak. Más tengerek,Földek,Tájak,Más akaratok,Más vágyak… Megkövesedett emlékekKedvesek Isten Szívének. Teremtés minden rejtélyeÖröklétre van ítélve, Pór ordít, hallgat a Király;Az Öröklét – örök homály. Megkövesedett emlékekGaia udvarában… Tovább »

A sötét öböl

Csendes, fátlan sötét öböl,Ott nyugszik el hit és csömör. Az Idő pihenni megáll,Míg múlttá tisztul a halál. Lelkek a felszínre törnek,Dogmák iszapba süllyednek. Csendes, fátlan sötét öböl;Tenyérré simul az ököl… Osztályharcos utópiákIszap magányát szagolják. Gender foszlik nyűtt betonba,Nő belőle – bolondgomba. Csendes, fátlan sötét öböl;A parton a Múlt könyököl. Holtak senkitől sem félnek,Mítoszok ruhát cserélnek…. Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!