Pete László Miklós versei

Ősz lépett Nyarunk nyomába, Nehezül az Idő lába.   Nyár-emlékek fényesednek; Szimbólumok pityeregnek.   Vén  jelképeit porolja Az Elmúlás fikciója.   Ősz lépett Nyarunk nyomába; Profán érzés száll magába.   Nap süvegel Távlat úrnak; Templomtornyok ködbe szúrnak.   Elmúlt a Nyár, a Lét éke; Megöregedett a Béke.   Ősz lépett Nyarunk nyomába; Az Öröklét újra… Tovább »

Életfolyam csónakosa Nem lép ki a partra soha.   Ott se, ahol nehéz korok Időzuhataga forog,   Ahol a Teremtő Erő Újjászületve jön elő.   Hallgatagon evez tova Életfolyam csónakosa.... Tovább »

Turulmadár Evilathban; Titkok rozsdás zárja kattan…   Még minden Ős-Ok reszketett; Ott születtek a Kezdetek.   Racionális történet Ilyen helyekre nem téved…   Bámult a végzet riadtan; Turulmadár Evilathban.... Tovább »

Könnyű lelkek őszi tánca; Ködbe foszlik minden álca…   Földszagú Jelen ölében Utópia lesz az Éden…   Hogy Múlt Jövőnek mit felel, Őszi alkony takarja el.   Szétfoszlik a profán sánca; Könnyű lelkek őszi tánca.... Tovább »

Roncesvalles legendájaTitkait magába zárja. Volt egyszer egy csetepaté,És tragikus Herculessé Nőtt ennek szenvedő hőse.Ki volt az igazi őse? Roncesvalles legendája…Ki az igazi gazdája? Ős mítosz magja tündököl…Örökölték?Vajon kitől? Hány életen tört át vajon,Hogy itt Rolandként – meghaljon? Roncesvalles legendája;Egyszerre kulcsa és zárja A Múlt egy mozaikjának…Milyen messze?Hány évszázad? Hány korszakon át sodródott?Hány nyelvre adaptálódott? Roncesvalles… Tovább »

Atlantiszi ősi ködök;Csupán a Hagyomány örök. Ami bennünk sose vész el,Az a Jövőbe vezérel. Nem jön értünk, hogy segítsen,Csak a bennünk élő Isten. Atlantiszi ősi ködök;Történelem-spirál pörög. Mindig ugyanolyan érdek;Ősi korok visszatérnek. Előbb az istenkirályok,Végül globál tőke-álmok… Atlantiszi ősi ködök;Isten belőlünk könyörög.. Ha az ember egyszer elvetMindenféle profitelvet, Ha nem épít birodalmat,Egyszer nyugodtabban alhat. Atlantiszi… Tovább »

Freud Ehnaton fáraójaTemetetlenül bolyong;Körülötte vélt és valósRejtélyek hada tolong. Ősi ködök országábanMinden titok őshonos,Szél suttogja, hogy EhnatonTán Mózessel azonos. Egyistenhit prófétája,Vagy zsarnok fanatikus…Tán elűzték, vagy felfaltaEgy dagadt krokodilus… Freud Ehnaton fáraójaMa is vihart kavarna,Hitét, emlékét őrzi aSivatagban Amarna. Az első egyistenhitetTán maga fundálta ki,Vagy egy UFO fedélzeténHozta neki valaki? Igaz szívvel szerette őtNofretete, a neje?Hikszosz… Tovább »

Idő-parti romvárosok Felett sok évszázad susog.   Törött szárnyú pillanatok Öröklétig pihennek ott,   Régen elmúlt évezredek Felett szürke felhő lebeg.   Idő-parti romvárosok Felett az elmúlás csacsog.   Halál-pletyka Létet untat, Iszapba fojtja a Múltat.   Egyre fogy a régi Erő, Résnyire szűkül az Idő.   Idő-parti romvárosok Felett profán por kavarog.   Léket… Tovább »

Atlantiszi horgásztársakFolyópartra le-lejártak. Víz fölé botot tartottak,Halat fogtak,Vagy nem fogtak. Folyópartban gyönyörködtek,Szúnyogokat hessegettek. Dombtetőn szent öreg hársak;Atlantiszi horgásztársak… Atlantiszi horgásztársak,Halra, szerencsére vártak. Lombok közül Nap ragyogott,Örült, aki halat fogott. A vízpart idilli csendje;Hallgatag a világ rendje. Fentről néztek le a hársakAtlantiszi horgásztársak. Atlantiszi horgásztársakIdőnként csendben nótáztak. Míg a zsákmányt tisztogatták,Világ dolgait vitatták. Az Időnek nem… Tovább »

Túl határon,HorizontonFel-felsejlikValami…Túl a hétköznapi gondon,Túl profánon,Hazugságon,Túl a szürke messzeségenMeg-megszólal valami…Néha-néha hallani… Szinte bármilyen iránybanTeszem ki a lábam,Talpam alatt ott jajongA régi Magyarország,A teljes Magyarország. Horvátország a kivétel,Meg Szlovénia,Mivel ezek az országokNem a Magyar Királyságnak,Csupán a Szent KoronánakVoltak hajdan tagjai… Túl határon,HorizontonFel-felsejlikValami… Szétosztották,Felszabdalták,Haveroknak darabolták,De hiába,Bennünk ma is él.Létezni fog,Míg szívünkbenZuborog a vér… Szinte bármilyen irányban,Cipőnk nyomát… Tovább »