Pete László Miklós versei

(Mi a fejlődés? – 1.)Az Ember ma Népek halmaza.Ahhoz, hogyNépek EgységeLegyen,Nem elkeverni, beolvasztani,Nem alávetni kell,Nem hamis eszmék sziréndallamávalBecsapva kell globál-romanizálni,De megőrizniMinden Népet,Nyelvet,Családot,Nemzetet,Tradíciót,MertAz Emberség bennük lakozik… A hamis egység látens világvége,De az igazi, az magaA Béke. Az Ember ma Népek halmaza…A Népeket nem felszámolni kell,Kultúrájukat nem angollá lopni,Hanem mind meg kell őketTartani. A Nemzeteket együtt tartani,Fejlődni… Tovább »

Birodalmi lépegető;Scifi-fantom dédelgető. Űr-operettben lehet jó,De valóságba nem való. Mégis megtörtént száz éve,Széthullott az oldott kéve. Birodalmi lépegető;Antant záptojás-keltető. Rablásból nem lehet elég,Indulhatnak a mű-tevék. Irredenta alvégekenKészül a mű-történelem… Birodalmi lépegető;Dugul a lélegeztető… Ősi határokon átnyúl,Linder Béla bután bámul. Lépegető rút agyrémek,Azt hittük, csak abszurd vétek… Birodalmi lépegető;Szakad ezeréves tető. Rossz ötletdramaturgiaÁldozata: Hungária… Lépegető antant-hordaMarcangolja,… Tovább »

Amíg ebédünkhöz kondul,Sorsunk rosszabbra nem fordul.Okát sokan nem is sejtik,Az ostobák – elfelejtik.Évszázadok óta kondul,A megszokás rá se mordul…Valamikor nagyon régenFellegek jártak az égen.Magyarország vaskapujánDörömböl a török szultán.Vele “az iszlám serege”,Országot foglalna vele…Ördög már a táncát ropja,Véres Duna, Száva habja.Kékek a távoli hegyek,Bécsben kamasz király remeg.Kapisztrán – egykori zsoldos,Súlyos fakereszttel csapdos.Hunyadi kardja nem pihen,Harcol szárazon… Tovább »

Margit körút.. Corvin köz… Magyarország… Idegen hangzású, furcsa nevek Sorát önti elő a rádió, Áradnak, mint zabolátlan folyó, Bennünk egy messzi kis ország vonaglik, Míg Európa borotválkozik.   Emitt béke, üzlet, hétköznapok, Demokratikus jólét, nap ragyog, Felriadva csak hála jár az égnek; Valahol messze, túl a kerítésen Sztálin-szobor dől, orosz tankok égnek…   Egy ország… Tovább »

Margit körút.. Corvin köz… Magyarország… Idegen hangzású, furcsa nevek Sorát önti elő a rádió, Áradnak, mint zabolátlan folyó, Bennünk egy messzi kis ország vonaglik, Míg Európa borotválkozik.   Emitt béke, üzlet, hétköznapok, Demokratikus jólét, nap ragyog, Felriadva csak hála jár az égnek; Valahol messze, túl a kerítésen Sztálin-szobor dől, orosz tankok égnek…   Egy ország… Tovább »

(Államalapításunk ünnepén) Maradni vagy beolvadni? A mi dolgunk: megmaradni. Megmaradni, Megmaradni… Ezerszáztizenhat éve Egybefűzött magyar kéve Nem szállhat szerte a szélbe. További sok ezer évre Kísérje Magyar szó, Béke. Magyarok voltunk És vagyunk; Múltunknak Léttel tartozunk. Maradni vagy beolvadni? Önmagunkat el nem hagyni, Megmaradni, Megmaradni… Sokszor volt mitől félteni, Sokszor volt kitől védeni; Félni, Félteni,… Tovább »

Egy vár – mindannyiunkért…Valaha…Mint ma egy sporttelep –Tán akkora… Derék kis vár…Emlékek büszke őre,Valaha fittyet hánytA gyilkos túlerőre… Ódon kövei köztSzellemek járnak,Miattuk van ittNyár-íze a Nyárnak… Egy vár – mindannyiunkért…Negyedfél-évszázadnyi messzeségbőlTör át az Idő falainA Szó:“A Haza nem eladó!” Ilyenkor vette éppen kezdetét,Augusztus elején,A döntő szigetvári viadal… Jön a szultán…Lélek remeg,Vészjelző harang kondul,Vén Szulejmán nem… Tovább »

Amíg van, Addig kéne megbecsülnünk. A mostani alattomos időkben Könnyen vész el, S nem kapjuk sose vissza. Amíg csak vagyunk, Élnünk kell vele, Szabadság nélküle Nem volt, és nem is létezhet Soha. Sokan akarják tőlünk megszerezni, Ellopni, Elperelni, Csalni, Csenni; Ha sikerül –  A piacról nem tudjuk visszavenni… Őseinktől örököltük, Ükunokáinktól vettük bérbe; Élnünk, Tennünk,… Tovább »

  Furcsa, rossz bolondéria Volt Magyarhonban Thália… Úgy jött Pestre és Budára, Mint barack az almafára. Ahol a szerzők hemzsegnek, Drámaíró kinek? Minek?   Pedig akkor éppen ez volt A néhai Czakó Zsigmond ; Bohém, fájdalmas lázító, De leginkább: drámaíró… Ahol a szerzők hemzsegnek, Drámaíró minek? Kinek?   Apját nyúzta végrehajtó, Őt a komisz, gonosz… Tovább »

Arad felett könnyeznek az egek, Arad felett nagy kósza fellegek, Arad felett a csípős őszi szél Tán régi fájdalmas regét mesél, Hogy mért marad A szép Arad Az örök magyar bánat városa.   Báró Revitzky Mária szerelme Krisztust idézte utolsót lehelve, Sortűz felelt rá, osztrák kegyelem, Csendesen sírt Arad, És sörrel ünnepelt a szolgahad. Csak… Tovább »