Pete László Miklós versei

  Vén Kaszás a hideg Égen; Őrködik már nagyon régen.   Halál-csapák profán mérge Ne érhessen Tejút-révbe,   Eridanus vén útjára Ne juthasson, aki gyáva…   Vén Kaszás a hideg Égen; Csillagfényű Békességben.   Ős Igék új Létet hoznak; Égi utak találkoznak.   Mélységek kapui felett  Lebeg a szent Emlékezet.   Jövő-titkon… Múlt-vidéken… Vén Kaszás… Tovább »

  Csodaszarvas földön-égen, Visszapillant, ahogy régen.   Minden jó döntés feloldoz; Legyünk hűek önmagunkhoz.   Akkor is, ha örök jussát  Követeli a gyávaság.   Homályosak a Kezdetek; Szürke égből könny csepereg.   Itt, a Kárpát-medencében Keletkeztünk –  Nagyon régen…   Csodaszarvas földön-égen, A Múlt sötét erdejében.   A Bátorság Reményt hordoz Legyünk hűek önmagunkhoz.  … Tovább »

Csatahajó – temetőben, Tengerfenék mély ölében.   Darabjai szerteszéjjel Nyugszanak az örök éjben.   Egykor maga volt az erő, Most – katonai temető…   Csatahajó – temetőben, Óceán hideg vizében.   Egykor úszott a víz felett, Sűrű füstöt eregetett.   Ágyúi tüzet okádtak, Aztán a pokolra szálltak.   Csatahajó – temetőben; Közönyös algamezőben.   Amíg… Tovább »

Markáns alakját sűrű köd takarja. A rárakódott pletyka-rétegek Véső számára is nagyon kemények, De mégis él alattuk a Király, Ezer jel mutatja, hogy Ránk figyel, És ha kérdezzük, Magyarul felel.   Megtették Gácsnak, Germánnak, Töröknek, Elsárgult dogma-levelek zörögnek Az Emlékének lombjai alatt, Tiltják, Tagadják, De – miénk maradt.   Lebeg Múltunk ezüst tavának kék egén,… Tovább »

Szent Grál-fantáziákVilágában élünk,Képzeletbeli edénybeCsorgatjuk a vérünk. Tudós okoskodásNem győz ma meg senkit,Ami túl sokat bizonyít –Nem bizonyít semmit. Sokan a Szent Grál-banBiznisz-szagot fognak,A könnyen megírt kötetekGyorsan szaporodnak. Szent Grál-fantáziákAz utakat járják,Mű-mítoszok képeitőlKopognak a járdák. Magán mítoszoktólHangosan az esték,Álcázott törekvésekrőlLepereg a festék. Régebben még jobbra,Most leginkább balra,Szent Grál keresése most isÜrügy erre, arra. Szent Grál-fantáziákA homályba… Tovább »

Valami el van feledve,Hallgatásba kövesedve… El van tiltva, elnémítva,Legendává silányítva. Parázslik hallgatag Békén;Nyugszik a mítoszok mélyén. Valami el van feledve,Amnéziába temetve… Vén szkepszis-homok rejtegetElásott évezredeket. A korlátolt tudás rejti,Isten sohasem felejti. Múltunk el van vetemedve…Valami el van feledve…... Tovább »

Élt-e Homérosz valaha?Járt-e Nap felette?Vagy verselő kedvű IdőAlkotott Helyette? Került valaha HoméroszA Múzsával jegybe?Vagy műveit “sokan mások”Szerkesztették egybe? Szívét-lelkét műveibenTán hiába adja,Sose volt, mert Személyét aTudomány tagadja? A bölcs tudomány időnkéntNagyon bután szárnyal;Sokan írták az Íliászt,És nagy fáradsággal? Híres “homéroszi kérdés”…Mi a titok nyitja?Homérosz minden műve aLétét bizonyítja. Hogy Homérosz létezett-e?Van huszonnégy ének…Hogyha Költő nem… Tovább »

Szegény Medárd – citerázik;Negyven napig ázik-fázik.Szürke égbolt dörög-morog,Esőfelhő-raj gomolyog.Fellegben eső-barbárok;Jeget zúdít légi átok…Szegény Medárd..Egykor régenPüspök volt – még életében…Holta után lett belőleIdőjárás védőszentje.Negyvennapos por-elverőNyár eleji Medárd-eső…Posztumusz szent-kultusz megárt..Tán már tudjaSzegényMedárd…... Tovább »

Új esztendő – régi latyak; Nyirkosodnak idő-falak. A múlandó Múlttá érett, Megújul a régi Élet. Időtlenségben Kegyelem; Lelkünkben épül a Jelen. Új esztendő – régi latyak; Kárognak a hollóhadak. Reményt szürke fátyol kísér, Globál-pénz bőrébe nem fér. Ördög a világfát rázza, A nemzeteket gyalázza. Új esztendő – régi latyak; Vízöntőbe megy a Halak. Anyag lelket… Tovább »

Szilveszter éjszakáján… Vad démonparti Sötét esküvő, S egy kis barlangban gubbaszt A megszentelésre váró Jövő… Rég holt eszmék feltámadnak; Ördög prédikál Vadaknak… Égi vészjelzők huhognak, Földi marhák – durrogtatnak… Szilveszter éjszakáján A Történelem is életre kel; S éjfélkor tán Elrendelést Vedel… Szilveszter éjszakáján Nincs lehetetlen, Nincs szükségszerű; Lesz Jövőnk is, Csak el ne hagyjon Soha… Tovább »