Pete László Miklós versei

EurópaMultikultiDoktrínák bolondja,Kinek-kinek meglesz tán aMagaTrianonja… Mi megkaptuk a magunkét,Európa adta,Hogy mit művelt?Felfogni mégAzóta se tudta… Clemenceau mester az eszétA bajszában hordta,Nála kunyerált az összesIrredenta csorda. Pápaszemével ClemenceauMind rosszabbul látott,Talán még el is hitte azÖsszes hazugságot. Clemenceau hazájának maEgyre több a gondja,Kinek-kinek meglesz tán aMagaTrianonja… Flamand és vallon ma is van,Csak nincs belga nemzet,De folyton növekvő… Tovább »

Decemberi napsütésben,Karácsony előtt,Isten áll az erdőszélenFenyőfák között. Kizöldül-e valaha aLelki pusztaság?Fog-e még a jó iránybaMenni a világ? Boldogabb világot hoz-eAz isteni szél,Vagy jéggel borít el mindentAz új lelki tél? Decemberi napsütésben,Karácsony előttJövendő cseperedik aHorizont mögött. Isten áll az erdőszélenFenyőfák között;Decemberi napsütésben,Karácsony előtt.... Tovább »

Lombjuk vesztett decemberi fák,Tél markában vacog a világ. Kémények gomolygó füstje száll,Reggelente jégbe fagy a sár. Az utcákon fénylő lámpafény,Ablakokban ádventi remény. Cammog tovább az idő-batár,Az esztendő ideje lejár. A jósok a Jövőt csak ugatják;Lombjuk vesztett decemberi fák.... Tovább »

Vén táltos az idők lován;A Nap se kel mindig korán. Egykedvű orcával fogad.Évszázados viharokat. Bármilyen túlerőt talál;Csak a megalkuvás halál. Oszmán félhold lehanyatlott,Vörös csillag mattot kapott, Az égbolt hiába lilul,Műanyag soká nem virul. Jövő hallgat a Múlt porán;Vén táltos az idők lován.... Tovább »

Karácsony-várakozásban,Decemberi pénteken,Nyújtózik a szürke égbolt,Pislog a fagy félszegen. Mikulás estéje van ma,Bár még nem szakad a hó,Ajándékcsomagokat várSok ezer kis nebuló.... Tovább »

Idő apó ballag egyre,Őszutó-völgyből Tél-hegyre. Kezében az emlék-botja,Iszákjában Jövő titka. Nem pihenget nyakra-főre,Mindig csak ballag – előre… Idő apó ballag egyre,Nem vár bosszúra, se kegyre… Őszutó a világ felett,Tél jön, utánKikelet. Isten alkotta a Létet,Benne hömpölyögAz Élet… Idő apó ballag egyre,Mikor jutunk fel a hegyre? Elhajított ciklusokatMúlt-szemétláda befogad. Életek állnak a sorba,Mindig újabb, újabb próba…… Tovább »

Kései hunok honában, Múlt éled piros ruhában.   Kézigyártott történelem Repedezik ezer helyen.   Némelyik rése már oly tág: Benéz rajta az Igazság.   Kései hunok honában Ősz lovagol bő ruhában.   Roskad a hamis épület, Szél rázza a paneleket.   Szellem anyóka söpröget Hamismúlt-faleveleket.   Kései hunok honában Kétely sétál köd-ruhában.   Tűzhely hamujában… Tovább »

Nem a Nemzetről lemondásÁrán lehet “összefogás”. Nem a Nyelvünk elvetéseA Jövendő szívverése… Az egyoldalú áldozatNyomában jár a kárhozat… Sohasem a beolvadás,Identitás…Összefogás…... Tovább »

Szeptemberi vasárnaponÁsít a Remény,Beragyogja a házat azŐszi verőfény. Szeptemberi réteken mégMosolyog a fű,Utcákon és udvarokonHarsog a derű. Szent nyugalom kora jön, vagyGonosz változás?Minden szép Jövő előszörCsupán – látomás… Isten adjon a MagyarnakÉlni szent Erőt,Nem mindegy, hogy áhítjuk, vagyFéljük a Jövőt. Ragyogja be Hazánkat aSzent, isteni Fény;Szeptemberi vasárnaponÁsít a Remény…... Tovább »

Attila,Baján,Szent IstvánÁllnak őrt a Múltunk ormán. Kiharcolták,Megalkották;Örökségük: Magyarország. Voltak, akik nem akarták,Mégis megmaradt az ország. Akárhányan nem akarják,Volt,Van,Lesz is Magyarország. Attila,Baján,Szent IstvánTávol Múltban,Kristálytisztán… Európa közepében,A Kárpátok gyűrűjében. Évszázadok palástjában,Szent Korona árnyékában. Attila,Baján,Szent IstvánMúlt-palota Jelen-pusztán. Kánon-tudomány tagadja,De a Magyar úgyis tudja. Változékony EurópaEgyik legrégibb állama… Attila,Baján,Szent IstvánFő pontok egy hosszú listán… A Múlt adománya – élünk,A… Tovább »