Pete László Miklós versei

Atlantiszi ősi ködök;Csupán a Hagyomány örök. Ami bennünk sose vész el,Az a Jövőbe vezérel. Nem jön értünk, hogy segítsen,Csak a bennünk élő Isten. Atlantiszi ősi ködök;Történelem-spirál pörög. Mindig ugyanolyan érdek;Ősi korok visszatérnek. Előbb az istenkirályok,Végül globál tőke-álmok… Atlantiszi ősi ködök;Isten belőlünk könyörög.. Ha az ember egyszer elvetMindenféle profitelvet, Ha nem épít birodalmat,Egyszer nyugodtabban alhat. Atlantiszi… Tovább »

Csak az egyéni Tisztesség,Mást keresgélni ne tessék. A csillogó utópiaKözelről undok hárpia, S minden globális túlerőKondérjában zsarnokság fő. Csak az egyéni tisztességMellett meghittek az esték. Nem kell a média-festék,Csak természetes Közösség, És a Föld minden Családja,Szent Jövőjét megtalálja. Csak az egyéni TisztességAz egyetlen Jövő-vendég. Forradalom vérfürdőjeCsak út újabb temetőbe, Rosszabb zsarnokságot főzne,Mint ami őt megelőzte…… Tovább »

Múlt csomóit bontogatva,Jövő alapjait rakva. Cserepeket összerakni,Saját Életünkben lakni. Pillanatnyi Örökléttel;Nem törődve fecsegéssel. Múlt csomóit bontogatva,Jövő alapjait rakva.... Tovább »

Jövőt nem az Isten pattint,De nem is a végzet,Bár a mai tudománybanAkad ilyen nézet. Az Idő nagy magkövérőlA jövő-szilánkokNem úgy jönnek, mint tepsibőlA húsvéti fánkok. Aki cselekedni mer, aztIsten is megáldja,Az a Jövőnek nem tárgya,Hanem állítmánya.... Tovább »

Ha a jövő régészeiVilágunkra fognak lelni, Őket a víz is kiveri,Ha ránk fognak tekinteni. Micsoda szépséges világ,S mégis mennyi ostobaság… Tán a jövő régészeiSohasem fognak rájönni, Ellentmondások világa…Mi vitte a pusztulásba? Technológia…Tehetség…Miért sújtott rájuk az ég? De a jövő régészeiSose fogják megérteni. Ha világuk egészséges,Felfogásuk nem lesz képes A bajok igazi okát,És valami másra fogják…. Tovább »

Csillaghajók tovatűntek,Régi scifik megvénültek. Asztrogátor nyugdíjba ment,Mai toll másfélét teremt. Invalidus űr-seregekNem falnak már fényéveket. Csillaghajók dokkba álltak,Szép remények tovaszálltak. “Találkozás végtelenben?”El is feledte az ember. Jöttek nehezebb korszakok,Beszűkültek a távlatok. A csillaghajók elfogytak,Képzeletünkből kikoptak, Csak némelyik űr-operettSzorít a számukra helyet. A Múlt ártatlan álmaiNem fognak Jövőt áldani, Van sok újabb scifi-elem,Mindegyik puszta félelem. Jövő… Tovább »

A járványból tán kifelé,Indulunk a Jövő elé. Akik most is bajt keresnek,Komprádor-csapdába estek. Pénz-világelit vad dühvelSzájukon keresztül tüzel. A járványból tán kifelé,Megyünk új élmények elé. Összefogni és túlélni,Aztán tovább lehet lépni. Galamb fészkel a körtefán;Lesz Élet a járvány után.... Tovább »

Járvány utáni világban Változtatni kell; Fölöslegesen az ember Sose vezekel.   A halálos kórt az ember Hurcolja tova, Elterjedhet így a pestis, Vagy az ebola.   Okosabban kell ezután Félni, s félteni, Az Életet sokkal jobban Kell majd védeni.   Járvány utáni világban Sír a gyászlepel; Az ostoba szokásokon Változtatni kell.   A világban mindenkinek… Tovább »

Áznak a Tavasz-Remények;Új rohama jött a Télnek. Eső-gyalogság attakja,Szél-tüzérség támogatja. Vihar-lovasság: tartalék;Hozzá sötétült már az ég. Áznak a Tavasz-Remények;Hallgatnak a Jövő-népek. Napsütés szürkére vágva,Szkepszis gyűlik pocsolyákba. Tárul a végzet-kelléktár,Tagadássá dagad a sár. Áznak a Tavasz-Remények;De mégsem hunynak ki végleg.... Tovább »

Elfeledhetjük TrianontValaha?Aligha!Összetartozásunk egyikLegerősebbAlapja…Az eltelt száz szűk esztendőMáraAzzáAvatta. Eltespedünk megalkuvó “érveken”?Elfogadjuk véglegesnek?Nemigen. Senkire sem haragszunk,Senkit sem gyűlölünk,De –Nem feledünk… Közép-EurópaAzóta beteg –FojtogatjákGyűlölködőTrianon-fellegek… Elfeledhetjük TrianontValaha?Aligha!Jelkép lett,De nem Isten stalluma,A nyugat pökhendi cinizmusánakÖrökSzimbóluma. Elfogadjuk, ha körtefánRohadt som terem?Belenyugszunk mindörökre?Nemigen. Volt sátándíszes, megkésett barokk,Meg álszent, poshadt béke-szólamok…Nyakkendő mögül villant az agyar…“Nem számít, ha pár százezer magyar…” DeRomán,Szlovák,SzerbSe számított,De arról… Tovább »