Pete László Miklós versei

Magunkban őrizzük mindannyian,Ki rejtve,Félve,Bízva,Ki meg hitetlenül,A Hitre vágyva…Hátha ValakiEgyszerMegtalálja…A Kapu…Ezüst-békesség szárnyú,Arany-alapú…Nem hozza elSe pénz,Se harc,Se kegyszer,De ha akarjukMegvalósul egyszer…A KapuEgy békességes, alkotó világba…Tagadják kajla fanatizmusok,Pökhendi rációk,Azt állítván:Isten halott,S a Cél – bezárt fiók.Azt mondják, itt a végső kánaán,A mindenható piacgazdaság,S a korrupció rongyos köpenyébenAz örökké szűz Demokrácia…De tudjuk azt, hogyMégse…Mégse…Mégse…Hogy a Múltat füstbe öltöztetik,Holttá magyarázva… Tovább »

Tartja magát még a Tél, Szürkésfehér szemfödél; Idő síkján a vénséges Vándor halál mendegél. Éjszakától reggelig Néma fagy terpeszkedik; Prüszkölő, kehes Reményre Ködfüggöny ereszkedik. A hó keményen ropog, Gonosz végzet andalog, Kertek alatt hoppon maradt Pénz-jövendő csámborog. Tartja magát még a Tél, Befagy a Múlt, zúg a szél; Az egykedvű Felelősség Most is velünk mendegél.... Tovább »

Múlt-paripán, Jövő-útra, Kötelező élet-túra. Aki Múlt-nyergéből leszáll, Annak sorsa: mocsár-halál. Aki keres más múltakat, Abból csak ló lesz, nem lovag. Múlt-paripán Jövő-útra, Hétköznapi csodakútra… Jelen-szamár csontos hátán Nem lovagol, csak a sátán. Doktrína-füstöt ereget, Iszlám jövővel fenyeget. Múlt-paripán Jövő-útra; Kötelező élet-túra. Múlt-paripán lovagolva Jövő-istállóba tartva… Jövő-istállóba tartva, Jelent a Jövőbe hajtva… A Múlt-paripa nyergében Megállni… Tovább »

Új esztendő első napján Fagy táncol a kert kalapján. Bágyadt téli Nap integet, Idő ver ködbe új szeget. Vén január hóról mesél, Emlékeket idéz a szél. Új esztendő első napján Alvadt vér elrozsdált szablyán. Európa torka dugult, Valahol most vész el a Múlt. A felszín – gazdátlan kabát, A köz még védheti magát. Új esztendő… Tovább »

Szilveszteri napsütésben Áll az óév – útra készen. Fennen leng az idő szárnya; A Múlt már a Jövőt várja. Véletlen áll – friss erőben; Csomópontján – a Jövőben. Szilveszteri délutánban Sok százezer őrült vágy van. A pilleszárnyú képzelet Karjában trónol a “lehet”. A Jövő a Csodát rejti; Üres tőgyét lehet fejni… Szilveszteri éjszakában Évezredes részeg… Tovább »

Téli szél-keresztség, Sálat venni tessék, Ádventet hoztak nekünk a Hosszú téli esték. Jeges, vad szelekkel Érkezik december, Szeretetbe, emlékekbe Öltözik az ember. Kopaszon aggódnak Még az öreg fák is, Fogát csikorgatja a Tél, A vén liberális. Téli szél-keresztség, Fűtött jelen-esték, A propaganda-jövőről Mállik már a festék. Kamasz-emberiség Bambul fel az égre, Már nem kéne játszadozni,… Tovább »

Ádvent felé közeledve Ősz-kapu megvetemedve… Mogorván gunnyaszt november, Kabátba bújik az ember. Pitymallat fagyosan eszmél, Távolból már dörmög a Tél. Ádvent felé közeledve Az éjszaka vénhedt medve. Kopik az évről a kéreg, Éledeznek a veszélyek. A profán lét partjainál Horgonyoz a téli halál… Ádvent felé közeledve Vibrál Isten Jövő-kedve… Kifényesednek a napok, Lámpasorban ádvent ragyog…. Tovább »

Egyre sötétedő esték; Jövőtől félni ne tessék… Korán jött téli hidegek; Köhög a világ, mert beteg. Hosszú, alattomos árnyak Lappangó bajokra várnak. Egyre sötétedő esték; A Múlt színe – Jelen-festék. A Jövő? Por néhány tincsen… Előre megírva nincsen. Virtuális pénz-seregek Hátán pénzállam-betegek… Azt hiszik, Istent kilesték… Egyre sötétedő esték…  ... Tovább »

Üzent a Tél. Szörnyű szél Tombolt az udvarokon; Távolban már ott vigyorog A vén, jeges Masztodon… Nem nyugszik a Vén uzsorás, Hóval, jéggel fenyeget, Engedelmesre fagyasztott Ember-gépeket Szeret. Látogatást Tett a hideg, Fagyos novemberi nap; Méltó választ ad a Télnek Minden bátor Pillanat. Üzent a Tél, Havazott, Vacogott a Pillanat, Vágy- és szeszély-tócsák fagytak Jéggé… Tovább »

Istent, Létet kereső, Csúf novemberi eső… Hull a folyékony soha, Cuppog világ-pocsolya. Gép-istenek ostora A szél-demagógia. Istent, Létet kereső, Csúf novemberi eső… Jön talán kézen-közön A profán pénz-vízözön… Szemforgató pénz-eső, A közösség-temető. Istent, Létet kereső, Csúf novemberi eső… Néma ködben verdeső Törött szárnyú, kis Jövő.. Hull a földre, egyre hull, Múlt és Jelen megfakul.. Csúf,… Tovább »