Pete László Miklós versei

  Érjen már a Covid véget, Ne rendezze át a Létet!   Új meg újabb oltásokat Az immunrendszer hogy’ fogad?   Oltás oltás után ered… Ez így megoldás nem lehet.   Aki fáradt, gyakran téved… Érjen már a Covid véget!  ... Tovább »

  Oltottak és oltatlanok Kakofóniája dadog.   Média félelmet gerjeszt, Mutáns-rémhíreket terjeszt.   Akárhányadik hullámok  Újabb hióbhíre tátog…   Oltottak és oltatlanok; Világ végén füst kavarog.   Népességcsökkentő mesék Bűze sugárzik szerteszét…   Mintha nem Isten tervezné… Mintha valaki szervezné…   Túl kell ezt élni, Magyarok! Oltottak és oltatlanok.  ... Tovább »

  Mítelgetek, mítelgetek… Szimbólum mögött a gyerek.   Digitális erőtérben, Digitális kételységben   Digitális kézzel mérek Digitális bölcsességet.   Mítelgetek, mítelgetek, A világ tán mégsem kerek,   Hanem lapos, Vagy ovális, De leginkább – virtuális.   Talán én lennék lefagyva, Ha gépem le nem fagyna…   Mítelgetek, mítelgetek, Süppedős internet-berek…   A tavaszunk ritka pocsék,… Tovább »

  Covid-verte hétköznapok Szájmaszkos hada vánszorog.   Szezonja van sóhajoknak, Vakcinákat csócsálgatnak.   Ki lelkes, Ki ironizál, Az ostoba meg – kritizál.   Karanténban a Tegnapok; Covid-verte hétköznapok.  ... Tovább »

  Újra csak Covid-fellegek Lebegnek a Tavasz felett.   Már a második Kikelet, Ami a süllyesztőbe megy.   A csüggedt, halovány Tavasz Komor kétséget kanalaz.   Újra csak Covid-fellegek Sötétítik el az Eget.   Szívós vírus, eget facsar; Soha eltűnni nem akar.   Türelmünket üti csapra; Mutálódik napról napra…   Újra csak Covid-fellegek Csáprengetege fenyeget…. Tovább »

Az óév sárban fuldokol; Jövő születik valahol.   Tolakodó Covid-sereg Ömbölyög a világ felett.   Kijárási tilalomba Durrog egy-két házi bomba…   Az óév sárban fuldokol; A világ nagy, poshadt akol…   Sáros, esős, pocsék idő, Nagy tócsányi múlt-temető…   Izzadnak az égi falak, Fatörzsekig csap a latyak.   Az óév sárban fuldokol; És kiút… Tovább »

A vírus poétikája Vakcina-költőjét várja.   Régen itt eszi a fene, S még mindig nem bírunk vele.   Grasszál, mint mongol baranta, Életünket felforgatta.   A Vírus poétikája Modern végzettáncát járja.   Kínából eljutott ide – Ennyi világunk értéke…   Pár ezrek utazgatása Sok ember sírját megásta…   Globál túlerő szolgája A vírus poétikája.  ... Tovább »

Víruskoronás November; Aggódik a legtöbb ember…   Járvány garázdálkodása Türelem falait ássa.   Hónapos kemény fagy kéne, Attól elpusztulna végre…   Amit nagyon rég nem adott: Adjon Isten száraz fagyot!   Kopaszodnak az őszi fák, Idén se lett jobb a világ.   Aggódik a szegény ember Víruskoronás November.... Tovább »

Újabb vírus-aggodalmak Áhítoznak teljhatalmat.   Szkeptikus sirámok szerint Körbeér a Földön megint,   Pedig néhány hebehurgya Még a létét is tagadja.   Újabb vírus-aggodalmak Konyuló fület vakarnak.   Az öngyilkos kárörvendés És a buta kételkedés   Lapos sirámzuhataga Idézné fejünkre vissza.   Újabb vírus-aggodalmak Idegsejt-hegyeket falnak.   A nagy meleg eltűntével Vírustól hangos az éter…. Tovább »

Vírusmentes őszt szeretnénkJóslatok dacára,Nyugodtan visszarázódniA régi munkába. Oda a nyár, de a jókedvAttól szét nem széled,Folytatódjon járvány nélkülA normális Élet. Zúg a pletyka, a félelemSzennyes, habos árja,Kárörvendő vigyorsátánMost is a bajt várja. Minden igazi JövőnekSzent Remény az ára,Járványmentes őszt szeretnénkMindenek dacára.... Tovább »