Pete László Miklós versei

Újra kell szentelni a világot,Legyen áldott,Hogy legyen Jövő,Legyen Felelet,Hogy elbírjon újÉvezredeket. Az Ember a sátán kapuján zörget,És szét”felvilágosodta” a Földet… MaradtA “lent”,Meg az “idebent”… Kiürült a “fent”;Minden sivár,Reménytelen,Profán –KiabálAz Armageddon után.. Az ördög a profán tetőre hágott,Újra kéne szentelniA világot… Profán felszín..Undok,Siralmas,Dőre;A létrontás útján halad előre… Amíg van egyetlenMeghitt Család,Még megoldhatjuk a világ baját… Újra… Tovább »

Csörgedező Élet-Patak,Partján ül a Vén Hallgatag. A végzet Időt mosogat,Szél fodrozza a habokat. Múlt kavarog,Jövő éled,Buzog, hullámzik az Élet. Csörgedező Élet-Patak,Figyeli a Vén Hallgatag. A mi Létünk az Ő léte;Az Élet a Lét törvénye. Csörgedező Élet-Patak,Partján ül a Vén Hallgatag.... Tovább »

  Isten minden szóban ott van;Nem lakik a rítusokban. Nem üres formaságokban,De ahol keresik,Ott van… Nem a szertartás kell Neki,Az igaz Érzés élteti. Isten minden szóban ott van;Minden tisztes gondolatban. Sose dörgő parancshalmaz;Nem kényszerít,Csak sugalmaz. Nyájba korbáccsal nem terel,Mit sem rendel eleve el. Ahol Élet lángja lobban,Isten minden szóban ott van.... Tovább »

Jövőt nem az Isten pattint,De nem is a végzet,Bár a mai tudománybanAkad ilyen nézet. Az Idő nagy magkövérőlA jövő-szilánkokNem úgy jönnek, mint tepsibőlA húsvéti fánkok. Aki cselekedni mer, aztIsten is megáldja,Az a Jövőnek nem tárgya,Hanem állítmánya.... Tovább »

Profán szemlélet világaSaját létezését szánja. Világba vetve az emberKüzd túlerő-fellegekkel. Reménytelenségben égveMindig tragikus a vége. Profán szemlélet világa;Ahol mindig minden drága. Képzeletben profit terem,Minden érték élettelen. A fájdalom lelket kapál,Semmi katarzis, csak halál. Profán szemlélet világaSaját pusztulását várja. Ahol csak a pénz az isten,Ott igazi távlat nincsen. Erkölcs helyett pénz jön elő,A Hit helyett meg… Tovább »

Isten Lélek-tüze bennünk,Ahhoz méltóvá kell lennünk. Az anyag a Lét árnyéka,S a Lét – Isten ajándéka. Nem véletlen furcsa kénye,Az Élet – a Lét törvénye. Felelősség sose csappan;Erkölcs – minden pillanatban. Lejjebb soha nem mehetünk;Isten Lélek-tüze bennünk.... Tovább »

Isten nem köszön előre,Arra csak várjon a dőre. Nem bizonyít,Nem tesz csodát,Csak vezet az Életen át. Nem forrong a becsvágy benne,Úgy tesz, mintha nem is lenne. Isten nem köszön előre,Nem is ül az asztalfőre. Káromláson nem háborog,Semmiségről nem társalog. Nem hoz buta törvényeket,Megtorlással nem fenyeget. Isten nem köszön előre,Nincs értelme félni tőle. Nem szemlél kívül,Se… Tovább »

Isten nem kér jogvédelmet,Műanyag elvet nem kerget. Divat-dogmával nincs gondja,Isteni vállát megvonja… Nem diktál Neki a világ;Értéket nem értékel át. Isten nem kér jogvédelmet,Minden hamis szabályt elvet. Instanciázást nem akar,Udvarában nincs hivatal. Emberi gyarlóságokatNem üldöz, de helyben se hagy. Végzet felé nem terelget;Isten nem kér jogvédelmet.... Tovább »

Száll az Idő hallgatagon…Isten ül egy ócska padon… Kikent-kifent pillanatokMúlandóság-hada makog. Dogmák világokat esznek,Semmiből – semmivé lesznek. Száll az Idő hallgatagon…Isten szemléli egy padon. A múlandóság ünnepénKardot ránt egy harci tehén. Csiricsáré hajlamokatAz Idő – csontvázzá fogad. Száll az Idő hallgatagon…Isten csendben ül egy padon. “Objektív” szegények hátánÉlősködik a vén sátán. Utópia-négyesfogatOkoz buta borzalmakat. Száll… Tovább »

    Isten sosem platonizál;Csak embernek kell ideál. A Lét tengerén nem uszony,Csupán profán elvi viszony. Élettelen színben játszik,Nem mítosz – csak annak látszik. Jó Jóra,Rossz – rosszra talál…Isten sosem platonizál.... Tovább »