Pete László Miklós versei

  Sors-barázdát billegetünk, Szerencsetojást keltetünk, Élünk csendesen. Körülöttünk hömpölyög a  Vén Történelem.   Jövő-palántát nevelünk, Élünk, Alkotunk,  Szeretünk, Az Idő halad, Lelkünk mélyén hullámzik a Szabad Akarat.   Profán hétköznap csikorog, Rossz végzetek gyomra korog, Száll az Út pora… Szalad velünk a rozoga, Vén História.   Sors-barázda-billegető, Szerencsetojás-keltető Posványos Jelen; Felelős vagy, hogy milyen lesz… Tovább »

  Zsákutcába tévedt HitekAddig gyalogolnak,Míg mellettük közönyösenElsuhan a Holnap. Zsákutcába tévedt HitekPislákolva égnek,Nem látják, hogy a semmibeSzivárog a lényeg. Zsákutcába tévedt HitekKővé vetemednek,Emlékük sem marad meg aKeselyűseregnek.... Tovább »

  Mítelgetek, mítelgetek… Szimbólum mögött a gyerek.   Digitális erőtérben, Digitális kételységben   Digitális kézzel mérek Digitális bölcsességet.   Mítelgetek, mítelgetek, A világ tán mégsem kerek,   Hanem lapos, Vagy ovális, De leginkább – virtuális.   Talán én lennék lefagyva, Ha gépem le nem fagyna…   Mítelgetek, mítelgetek, Süppedős internet-berek…   A tavaszunk ritka pocsék,… Tovább »

  Covid-verte hétköznapok Szájmaszkos hada vánszorog.   Szezonja van sóhajoknak, Vakcinákat csócsálgatnak.   Ki lelkes, Ki ironizál, Az ostoba meg – kritizál.   Karanténban a Tegnapok; Covid-verte hétköznapok.  ... Tovább »