Pete László Miklós versei

A mai tragikum-madár természetrajza

  A mai tragikum-madár Vén szürke fellegekben jár.   Horgas csőrrel onnan kémlel, Hátha bajt, vért, szennyet észlel.   Midőn nyomor szagát érzi, Indul a sebeket tépni.   A mai tragikum-madár A végzet vállaira száll.   Ahol jobban fáj, oda mar, Segíteni nem is akar.   Érzelgőssége csak jelmez, Nem szán, de nem is kegyelmez…. Tovább »

Csillagok égi ösvényén

  Csillagok égi ösvényén Csatangol a Hajdan, Messze jár, bár megígérte: Segít majd a bajban.   Némelyik vén stációnál Szellemvarjú károg, Időközben kihunytak a  Régi állomások.   Csillagok vén országútja Apró pontba férne, Még sokáig világít a Kihűlt Napok fénye.   Csillagok égi ösvényén Vén bolyongó Lelkek; Nyugtalanok, a Kérdésre Sohasem feleltek.   Doktrínákat tákolgattak… Tovább »

Isten téli köpenyében

Isten téli köpenyében Sétál a fagyos sötétben.   Nézeget havas keresztet; Teremtő tenyere reszket.   Sivár, fagyos jelen-kéreg Alatt a halott remények,   S a be nem teljesült Hitek Derékalja kopár hideg.   Hópehely a komor éjben; Isten téli köpenyében.... Tovább »

Sötét király áll a mattban

  Sötét király áll a mattban; Az utolsó gondolatban.   Fekete-fehér ég látott Hosszúra nyúlt végjátékot,   És a pozíciós végzet A partiban elenyészett.   Sötét király áll a mattban, A sakkóra mozdulatlan,   És a távoli istenek Elméletet frissítenek.   Fut az élet mattról mattra, Változatról változatra,   Holt bakancsos talpra pattan; Sötét király… Tovább »

Ős bánatok januárja

Ős bánatok januárja Alkony-kapuját kitárja.   Pislákoló emlékezet Felé sötét ösvény vezet.   Örök-távol köd-végeken Rejtőzködik a Sejtelem.   Ős bánatok januárja Útját szünet nélkül járja.   Ködbe csábított tudatok Fonnyadt elmeváza ropog…   A sötétlő nemlét-vizek Sosem érik el a Hegyet.   Profán Hamletjeit várja Ős bánatok januárja.  ... Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!