Pete László Miklós versei

Rékaságos szép napon,Novemberi szombaton… Isten sokáig éltessen,Siker, szerencse szeressen, Öröm-mosolyú drága Kis Nagylányom!A jó Isten áldjon! Ma,És minden más napon:Hiányzol nekünkNagyon… Novemberi alkonyatonSzeretünk TégedNagyon-Nagyon.... Tovább »

Réka Lányomnak fontos ez a nap… Régóta készült rá Erőn felül, Tanári munka mellett Szorgosan. Minden előjel a sikert ígéri, Egy harminctagú zenekar kíséri.. Aprócska volt még, Amikor kimondta: “Én ezt szeretném! Mi az?” Fuvola! “Vágyom vele a színpadra! Oda!” Még nagyobb volt Nála A fuvola, S vágyott vele A színpadra, Oda.. Könyörtelenül vágtattak az… Tovább »

Szerelem-alaponÁll az Életünk,Évtizedek emlékhadaMosolyog velünk.Ketten voltunk egykor,Létünk hajnalán,Évek alatt érkezett mégKét gyönyörű Lány.Szűk térben zajlott aKözös életünk,Volt egyetlen kis szobánk ésKét szép Gyermekünk.Szerelem-alaponÉl az Életünk,Amíg élünk, még tovább isEgyütt építünk.... Tovább »

Mindegyik a legdrágább valahol Valakinek. Mind egy-egy élet értelme: Gyerek. Ellenfelük: A töri és A matek.   Tollát rágván mutatja mind, Mennyire Gyerek: Hol fecseg, Hol kesereg.   Ne féljetek! Sok élet félti Létetek; Hát éljetek; Sok-sok szeretet Van Értetek; Hát érjetek, Éretlenek!  ... Tovább »

Lehet szél vagy hófúvás, Hófelhő-átvonulás,Mikor jön a Mikulás,Ragyognak a kicsi szemek,Vár a sok-sok kicsi gyerek,Ne törődj a hófúvással,    Hófelhő-átvonulással,Gyere hozzánk, Mikulás! Van ám nagy-nagy izgulás,Suttogás meg pirulás,Hogy jön-e a Mikulás.Ragyog a hó, mint a prizma,Ablakban a sok kis csizma,Sokan várnak kipirulva,Csacsogva, bízva, izgulva,Gyere hozzánk, Mikulás! Jégvirág az ablakokon,Csizma ropog a friss havon,Jön már, jön a… Tovább »

Kis Rékám, Gördülnek a fránya számok, Az Idő, Mint a mérgezett egér, Rohan… A Múlt lassanként Föléd tornyosul; Felnőttél – Visszavonhatatlanul… Az Idő, s a Lét A legnagyobb talány; Te Harmincéves Apró Pici Lány… A kor nem érdem, Mindössze – állapot; Csak fényképek tükrében Láthatod. Érett fejjel Egy túlérett világban; Harmincévesen Harminc forró Nyárban; Aludj… Tovább »

Nyár van, de a vizsgaterem Sötét, mint a ravatal, Látjuk már, hogy ritka silány A mai felhozatal.   Öt megszeppent ifjú ember Kezük-arcuk reszketeg, Izzad az elegáns zakó,  Sír a sötét szemüveg.   Segélykérő tekintettel Zörög a rossz vén malom, Szabadnapos ma a tudás, Ma nemigen hatalom.   Sorjáznak a póttételek, Mint az ázott falevél,… Tovább »

Huszonnégy éves a Kislányom Huszonnégy éve ünnepeltünk Egy új, aprócska Életet, Holtfáradtan és önfeledten Lebegtem a város felett. Feltornyosult akkor az Élet Szép, fodros hullámtaraja; Megfuttatott, majd apává tett Egy varázslatos éjszaka. Már este biztos voltam benne, Nem alszom át az éjszakát, Hajnali három után aztán Megláthattam a kisbabát.. Huszonnégy év telt el azóta, De… Tovább »

Még rakoncátlan, nyers A friss Erő, De néha már megáll a levegő.   Már felszikráztok, Mint a csillagok; Isten áldása Rajtatok Ragyog.   Hit, tehetség boldog jövővé válik; Vigyázzatok rá, Éljetek sokáig!   A világ jelen-múlt kínjait nyeli, Boldogságotok jobbá teheti.   A felelősség tisztességet hordoz; A bátorság a hűség önmagunkhoz.   Akármilyen nyírkos idő… Tovább »

Készülődik Mikulás. Azt kérdi a krampusz: “Még mindig szánnal jársz, uram? Pedig ma már van busz.”   A temérdek ajándék Most kerül a szánra, Most fogják a manók a hat Rénszarvast a hámba.   Gyűlik már a sok csomag Ezer piros zsákba, Boldog lesz majd ezer gyerek, Amikor meglátja.   Készülődik Mikulás Lobog a szakálla,… Tovább »