Pete László Miklós versei

  A besenyőfutás-svindli, Lassan és nehezen múlt ki.   Öngyilkos ál-történelem Ilyen bolondgombát terem.   Elátkozott nemzedékek Tanulták az ökörséget.   Sok forrás nem tudott róla, Régészet nem igazolta,   Józan észnek mondott ellen, Mégis ott vigyorgott – fennen,   Mert magyar-fogyatékosság Óvta az ostoba dogmát.   Sokan megdolgoztak érte, Hogy kipukkanhasson végre…   Mérgét… Tovább »

  Trianoni Európa – Minket darabolt apróba…   Vén kastélyban kurta kapar, Bízzon benne, aki akar.   Most is akad perverz ötlet; Most se tudnak rólunk többet.   Herélt álmok koporsója; Trianoni Európa…  ... Tovább »

  Karikatúra-hatalom Erőlködik tamtamokon.   Nagy dobális dobszerelék Zúgja igéit szerteszét.   Mindenféle ostobaság Követeli – egyenjogát.   Karikatúra-hatalom Üvölt ráció-romokon.   Fordítva üli a lovat, Hülyeséget szentté avat,   Tradíciót péppé emészt, Betiltaná a józan észt.   Karikatúra-hatalom Csak karikatúra-halom…   Ha a szó komolyra fordul, Minden fegyvere kicsordul.   Az ereje szürreális, Pénze… Tovább »

  Hülyítő háttérhatalom Gubbaszt a sztratosz-fokokon.   Globalizál, Profanizál, Parttalanná degenerál.   A pornó is “emberi jog”, Ha belőle profit csorog.   Károg a műanyag varjú, Ropog a friss dollár-sarjú.   Korog háttérséfek vágya, Globál égből hull a trágya.   Sokszínűség-dajkamesék Szállnak a széllel szerteszét.   Bőg a sunyi frázis-malom… Hülyítő háttérhatalom…  ... Tovább »

  Pojácák világa készül; A szakrális Múlttá évül.   Abszurditás-szörnyetegek Pénz-paripán özönlenek.   Globál-pénz rabszolgát keres; Normává lesz a beteges.   Hogyha hit profánba téved, Semmiről se szól az Élet.   Semmi-hegyen nihil épül; Pojácák világa készül.  ... Tovább »

  Mezítlábas történelem Nemzet-amnéziát terem,   Mivelhogy az apja-anyja Puszta ideológia.   Szikkadt dogma-özön lép be Az események helyébe.   Mezítlábas történelem; Múltba tolakszik – a jelen.   A Múltba doktrínát helyez, Torzít, Oroz, Előjelez,   S a kontár “történetírás” Egész évszázadot elás.   Mezítlábas szerzetesek Írtak a valóság helyett   Mindenféle hét gyászmagyart, Teremtve… Tovább »

  Agresszív filmeket Csinálnak nyugaton, Mai erőszak tombol a Régi várudvaron.   Forrong az indulat, Kegyetlenség szálldos, Kezeket vágat baltával Földnélküli János.   Ütött-kopott hősök Halált nyeldekelnek, Vértengerbe fulladnak a  Meg sem élt szerelmek…   Véres akció-tömkeleg… Cselekmény? Banális… Távlatszegény, de leginkább Komor és brutális.   Forgatókönyv táncol A csatabárd élén, Csak az erkölcsi feloldás… Tovább »

  Sose voltam liberális; Inkább maradok normális.   Károgó mű-varjú sereg Sötétítené az eget.   Mindent kitépne sarkából, Amiben Jövő pislákol   Abszurdumot torz süvegel; Eltévelyedést ünnepel.   Sose voltam liberális; Inkább maradok normális.... Tovább »

  Férfiatlan korszakokban Sánta lesz a ráció, Affektál a divatmajom, Jön a giccs-invázió.   Torz esztétika cikázik Műanyag emlékeken, S a szélütött médiában Szinte csupa giccs terem.   Szakadék mélységű ráncok Gyűlnek Isten homlokán, Bután és erőszakosan Terjeszkedik a profán.   Férfiatlan korszakokban Nő a végzet, Fogy a Hit, Embertömeg feszegeti Tulajdon határait.   Rikoltozik… Tovább »

  Guggenheim-időmúzeum Bugyrainak peremén Újra huzakodni kezdett A Közösség, S az Egyén.   Osztályharcos illúziók Eltűntén eb sem kapar, Máris itt az újabb tévút: Még egy hamis balkanyar.   Profán emberi bölcsesség Doktrínák után kutat, Nem akarja megtalálni Még az egyenes utat.   Guggenheim-időmúzeum Körbe-körbe tántorog, Modern mezben térnek vissza Az ősrégi ciklusok.   Ha… Tovább »