Pete László Miklós versei

  Szivárgó májusi eső; Kopog tőle a háztető.   Ál-tavasz van, Lompos hideg, Megrepedeznek a Hitek.   Szent derűk borúvá hűlnek, Kételyek tócsába gyűlnek.   Hallgat az igazi Erő; Szivárgó májusi eső.  ... Tovább »

  Trutymóságos idők járnak; Nagy étvágya nőtt a sárnak.   Az eső hull, csepeg, szitál, Irigy téli szél kornyikál.   Idő zord, ködös hajlatán Tócsákba gyűlik a profán.   Felismerhetetlen a rét; Fagy-cenzúra jelzi jöttét.   Nagy étvágya nőtt a sárnak, Trutymóságos idők járnak.... Tovább »

Az óév sárban fuldokol; Jövő születik valahol.   Tolakodó Covid-sereg Ömbölyög a világ felett.   Kijárási tilalomba Durrog egy-két házi bomba…   Az óév sárban fuldokol; A világ nagy, poshadt akol…   Sáros, esős, pocsék idő, Nagy tócsányi múlt-temető…   Izzadnak az égi falak, Fatörzsekig csap a latyak.   Az óév sárban fuldokol; És kiút… Tovább »

Sorjáznak a Medárd-napok,Eső hull, pocsolya tocsog. Égi áldás, mértéktelen,A kertben sártenger terem. A hőség még tétovázik,Az udvar esőben ázik. Az öreg nap pislog, dadog,Sorjáznak a Medárd-napok.... Tovább »

Esőben profánná szürkülA ködös jelen,Most isznak Léthe-vízből aHoltak odalenn. Esőben profánná szürkülA feledett Múlt,Elporlad, ami valahaFölénk tornyosult. Esőben profánná szürkülA hamis jövő,Az egész jós médiánakSzamárfüle nő. Esőben profánná szürkülA retorika,Minden szólamnak esőbenKéne áznia. Esőben profánná szürkülMinden intrika,Az álszentek glóriájaRozsdás karika. Esőben profánná szürkülA rossz ráció,Meglátszik, hol kezdődik aProstitúció. Esőben profánná szürkül,Ami csikorog,Hivatal nyakán száradnakÁzott kánonok…. Tovább »

Kelekótya esőfrontok;Híg, latyakos, undok gondok… Esők, felhők, hivatalokTócsatömege gomolyog. Esőt ásít a szürke ég,Sárban fürdik a szürkeség. Panaszkodnak a bolondok;Kelekótya esőfrontok…... Tovább »

Esőkönnyet zokog a Nyár,Tócsa gyűlik,Mélyül a sár.Támad a zivatar-tatár,Ázik egyre a vén határ.A mezőkön tócsa-sebek,Jelen Jövendőért rebeg.Esőkönnyet zokog a Nyár;Profán pusztán madár se jár…... Tovább »

Szegény Medárd – citerázik;Negyven napig ázik-fázik.Szürke égbolt dörög-morog,Esőfelhő-raj gomolyog.Fellegben eső-barbárok;Jeget zúdít légi átok…Szegény Medárd..Egykor régenPüspök volt – még életében…Holta után lett belőleIdőjárás védőszentje.Negyvennapos por-elverőNyár eleji Medárd-eső…Posztumusz szent-kultusz megárt..Tán már tudjaSzegényMedárd…... Tovább »

Istent, Létet kereső, Csúf novemberi eső… Hull a folyékony soha, Cuppog világ-pocsolya. Gép-istenek ostora A szél-demagógia. Istent, Létet kereső, Csúf novemberi eső… Jön talán kézen-közön A profán pénz-vízözön… Szemforgató pénz-eső, A közösség-temető. Istent, Létet kereső, Csúf novemberi eső… Néma ködben verdeső Törött szárnyú, kis Jövő.. Hull a földre, egyre hull, Múlt és Jelen megfakul.. Csúf,… Tovább »

Az eső rojtosra áztat Elveket, Meg terveket; Sohasem Isten az, aki Jobb jövővel hiteget. Egyre hull a híg latyakba Doktrínákkal vert jövő, Nem caplathat át a sáron Más, Csupán a friss erő. Októberi szürke égből Egyre hull az áradat, Pesszimizmussal töltené A reménység-kádakat. Az eső rojtosra áztat Pomádés nemhiteket; Vén szenilis szkepsziseket Naponta sárba temet…. Tovább »