Pete László Miklós versei

Könnyű lelkek őszi tánca; Ködbe foszlik minden álca…   Földszagú Jelen ölében Utópia lesz az Éden…   Hogy Múlt Jövőnek mit felel, Őszi alkony takarja el.   Szétfoszlik a profán sánca; Könnyű lelkek őszi tánca.... Tovább »

Atlantiszi ősi ködök;Csupán a Hagyomány örök. Ami bennünk sose vész el,Az a Jövőbe vezérel. Nem jön értünk, hogy segítsen,Csak a bennünk élő Isten. Atlantiszi ősi ködök;Történelem-spirál pörög. Mindig ugyanolyan érdek;Ősi korok visszatérnek. Előbb az istenkirályok,Végül globál tőke-álmok… Atlantiszi ősi ködök;Isten belőlünk könyörög.. Ha az ember egyszer elvetMindenféle profitelvet, Ha nem épít birodalmat,Egyszer nyugodtabban alhat. Atlantiszi… Tovább »

Újra kell szentelni a világot,Legyen áldott,Hogy legyen Jövő,Legyen Felelet,Hogy elbírjon újÉvezredeket. Az Ember a sátán kapuján zörget,És szét”felvilágosodta” a Földet… MaradtA “lent”,Meg az “idebent”… Kiürült a “fent”;Minden sivár,Reménytelen,Profán –KiabálAz Armageddon után.. Az ördög a profán tetőre hágott,Újra kéne szentelniA világot… Profán felszín..Undok,Siralmas,Dőre;A létrontás útján halad előre… Amíg van egyetlenMeghitt Család,Még megoldhatjuk a világ baját… Újra… Tovább »

Idő-parti romvárosok Felett sok évszázad susog.   Törött szárnyú pillanatok Öröklétig pihennek ott,   Régen elmúlt évezredek Felett szürke felhő lebeg.   Idő-parti romvárosok Felett az elmúlás csacsog.   Halál-pletyka Létet untat, Iszapba fojtja a Múltat.   Egyre fogy a régi Erő, Résnyire szűkül az Idő.   Idő-parti romvárosok Felett profán por kavarog.   Léket… Tovább »

Létmegértő halomsoronFélénk gondolatsor oson. Ingyen a Lét sose árad,De nem a piac szab árat. Mindig csak az marad ébren,Ami benne van a Létben. Létmegértő hegyormokonMinden csillag égi rokon. Megérthető innen nézveA világ teljes egysége. Alapvető ellentétekLétét hinni – buta vétek. Létmegértő életsoronMinden születés új orom. Atlantiszok hosszú soraLét-tévedések tanúja. Isten néma jeleireSzáll az Idő, meg… Tovább »

Nincs mit adni szerencsére;Nem borul előttünk térdre. Rekedt hangú tárogató,Fújja a Vén Halogató, Akinek kézcsókja végettReménykedve vár az Élet… Nincs mit adni szerencsére;Úgysem jön, amikor kéne… Maga dönt, mikor áll előA Vén Késedelmeskedő. Némelyik emberhez beül,Másokat meg folyton kerül. Nincs mit adni szerencsére;Sült galamb se jön ebédre, S aki nem nyomul feléje,Annak nincs is szerencséje…. Tovább »

Filozófia-síkokon Minden felelet monoton.   Csupa rezgés minden elem, Az sem biztos, hogy létezem.   Tegnapokon, holnapokon, Száll az idő – minden fokon.   Entrópia szürke poron… Filozófia-síkokon….... Tovább »

Csörgedező Élet-Patak,Partján ül a Vén Hallgatag. A végzet Időt mosogat,Szél fodrozza a habokat. Múlt kavarog,Jövő éled,Buzog, hullámzik az Élet. Csörgedező Élet-Patak,Figyeli a Vén Hallgatag. A mi Létünk az Ő léte;Az Élet a Lét törvénye. Csörgedező Élet-Patak,Partján ül a Vén Hallgatag.... Tovább »

Idő-parti vén platánokFelett szellem-varjú károg. Az Idő kívülről látvaOszlik sok millió ágra, Mind a messzeségbe veszve,A delta még nagyon messze. Idő-parti vén platánok;A távlat hiánya – átok. Isten nélkül, kicsiny hittelProfán világ – sátánt tisztel. Volt templomok helyén árok;Vonaglanak a bálványok. Múlt oszlik,Jövő szivárog;Idő-parti vén platánok…... Tovább »

Életadó energiákViszik a világot tovább. Élnek és benne rejlenekMindenben, ami nem beteg. Nem lepi őket az avar,Mert az Élet élni akar. Életadó energiákLebegik a világot át. A világot nem a butaEntrópia irányítja, Holt életre sose éled,A Lét törvénye az Élet. Életadó energiákÉlik a Remény igazát. Az Életadó SzerelemVan Isten jobbján odafenn. A világ csak tőlük… Tovább »