Pete László Miklós versei

Egyedül vagyunk-e a Világegyetemben?

Hogy csupán ketten lennénk,
Mi, és a
Végtelen?
Bárki bárhogy bizonygatja,
Magyarázza,
Nem hiszem!

Véletlen csupán
Az Élet?
Hitnek,
Erkölcsnek
Sosem volt gazdája?
Vagyunk a lelketlen anyag
Véletlenül
Lelkesített
Csudája?

Rajtunk kívül
A Világűr
Mérhetetlen
Élettelen,
Sívó
Profán pusztaság?
Okos akadémiák tanítják,
De
Hatalmas
Butaság…

Nem a rúd fogja a kezet,
Kéz markolja
A rudat;
Nem létezhetett hamarabb
Az anyag,
Mint
A Tudat.

Végtelen
Az Univerzum,
És Élettel van tele;
Mert éppen talán
Az Élet
A Lét
Egyik
Lényege.

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!