Messze túl a világ végén,
Ábrándok peremvidékén
Áll a Város…
Turisták sehol sem lelik,
Ügynökségek nem hirdetik,
Még repülőtere sincsen…
Mintha tükörképünk lenne,
Mindenki mást keres benne:
Egyik színes tündérálmot,
Másik abszurd állatságot
Lát a távolból belőle.
Messze túl a világ végén,
Ábrándok peremvidékén
Áll a Város…
Lakják élők,
Lakják holtak;
Egykor vagy sohasem voltak…
Lakják rövid öröklétek;
Lakják örök álomképek…
Messze túl a világ végén,
Ábrándok peremvidékén
Áll a Város…
Fölötte pernye nem szálldos,
Nincs szegény,
Se milliárdos…
Pénz mikrofonba nem hebeg,
S közönséges őrületek
Nem hazudnak művészetet…
Messze túl a világ végén,
Ábrándok peremvidékén
Áll a Város…
Odaút pénzbe nem kerül,
De keveseknek sikerül…
Nem pénz – Öröklét az ára.
Élők és holtak számára
Nincs nagyobb megtiszteltetés…
Messze túl a világ végén,
Ábrándok peremvidékén
Vár a Város…
Amíg Bárki eljut Oda,
Lehet Jövő,
Lehet Csoda,
De ha senki
Nem keresi,
Isten a talonba teszi
A civilizációnkat,
S teremt helyette másikat…
Messze túl a világ végén,
Ábrándok peremvidékén
Vár a Város…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: