Fagyra hőség

A minapi fagyra – hőség…

Vajon melyik a szélsőség?

Hűvös, objektív térképzet,

Vagy csupán becsípett végzet?

Sanda politikus terek;

Möbius-szalag egyveleg.

Önmagának mindig Éden;

Másnak: kunyhó faluvégen.

Akinek léte a hőség,

Annak minden fagy: szélsőség.

Aki meg csak fagyban él meg,

Annak a hőség: zord végzet.

Itt a füst, ami globális,

S a mindennap: populáris.

A szélsőség meglop, átkoz,

Sivár jövőért feláldoz,

Szolgál közeli zsebeket,

Meg távoli érdekeket.

A minapi fagyra hőség,

Csak a nyugalom a bőség.

Aszalódunk élet-vártán,

Kezét dörzsöli a sátán.

Fagy van, hőség, semmi keret;

Soha többé nincs átmenet.

Az örök élet gubancos;

A könnyű halál meg – flancos.

Dal, szerelem, álom, étek;

Mindig ártatlan a vétek.

Fagy, hőség, aszály, jégvirág;

Fáklyával mulat a világ.