1.0Pete László Miklós verseihttps://lnpetersversei.cafeblog.huPete László Miklóshttps://lnpetersversei.cafeblog.hu/author/pete_laszlo_miklos/<p>Tegnap még havazást gerjesztett, szálltak a pelyhek;</p> <p>Végső orgia volt, mára a szél se maradt.</p> <p> </p> <p>Vénül a tél, szaporán elmúlik a vén februárral;</p> <p>Hófoltok tetején gyászol a tegnapi jég.</p> <p> </p> <p>Régi telek hátán lassacskán elfogy az Élet;</p> <p>Ködlova nyergében eljön a néma Kaszás.</p> <p> </p> <p>Régi korok nótáit az északi szél se dalolja;</p> <p>Egykori dalnokaik lakhelye már az Idő.</p> <p> </p> <p>Tétova búcsúra készül a tegnapi durva garázda;</p> <p>Roppant hóhegyeit mind elemészti a Nap.</p> <p> </p> <p>Elmegy a Tél a sötétség zord és lomha honába;</p> <p>Meglátjuk mi is azt majd egy téli napon.</p> <p> </p> <p>Menni fogunk-e talán majd egykor a Léthe vizére;</p> <p>Vagy maradunk az örök Nemlét szent vizein?</p> <p> </p>rich