1.0Pete László Miklós verseihttps://lnpetersversei.cafeblog.huPete László Miklóshttps://lnpetersversei.cafeblog.hu/author/pete_laszlo_miklos/<p>Csillagos az Ősz ege,</p> <p>Tere Jónak, vésznek;</p> <p>Galaxisok nyájai</p> <p>Csendben legelésznek.</p> <p> </p> <p>Atyáskodó szeptember</p> <p>Serkent most dologra,</p> <p>Hullanak a levelek</p> <p>Csendesen susogva.</p> <p> </p> <p>Eltávolodik az Ég,</p> <p>Föld néz az Időre,</p> <p>Ólomsúlyú hétköznapok</p> <p>Sorjáznak előre.</p> <p> </p> <p>Csillagos az ősz ege,</p> <p>Fény a Lélek vére;</p> <p>Remény nélkül válhatna csak</p> <p>Koromfeketére.</p> <p> </p> <p>Lusta, sötét éjszaka,</p> <p>Mint a tele bendő;</p> <p>Eltűnik a szörny gyomrában</p> <p>Talán a jövendő.</p> <p> </p> <p>Bamba, vaskos fellegek</p> <p>Halkan gomolyognak;</p> <p>Nekifeszül most a káosz</p> <p>Létnek, Ritmusoknak.</p> <p> </p> <p>Csillagos az Ősz ege,</p> <p>Csillognak a fények;</p> <p>A világban sohasem a</p> <p>Halott súly a lényeg.</p> <p> </p> <p>Hamukupac lesz, ami</p> <p>Egykor lánggal égett;</p> <p>Az Ősz figyelmeztet rá,</p> <p>Hogy elmúlik az élet.</p> <p> </p> <p>Léten és nemléten át</p> <p>Visz az út előre,</p> <p>Hallgatva hisznek a bölcsek,</p> <p>Fecseg, aki dőre.</p> <p> </p> <p>Csillagos az Ősz ege,</p> <p>Tere Jónak, vésznek;</p> <p>Galaxisok nyájai</p> <p>Csendben legelésznek.</p>rich