<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Pete László Miklós versei</provider_name><provider_url>https://lnpetersversei.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Pete László Miklós</author_name><author_url>https://lnpetersversei.cafeblog.hu/author/pete_laszlo_miklos/</author_url><title>Mendegél az Élet</title><html>&lt;p&gt;Mendegél az Élet,&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Mindig csak tovább,&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Egyre újabb esztendőnyi&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Városokon át.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Némelyik aprócska,&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Másik jókora,&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Hűvös estén jólesik az&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Emlék-vacsora.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Itt-ott ki van írva:&lt;br /&gt; “Az emlék harap!”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Muskátlis kapuk jelölnek&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Boldog napokat.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Mendegél az Élet,&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Őszül a vidék,&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Visszanézve ragyog a sok&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Emlék-töredék.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Sziklás hegyoldalban&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Idő hajlata,&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Integet a Múlt, akár egy&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Fáradt nagymama.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A Jövő, mint vékony&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ködfátyol, lebeg,&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Várakoznak eljövendő&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Újabb életek.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Mendegél az Élet,&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Mindig csak tovább,&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Roskadoznak új elvek, meg&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Régi paloták.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Régi reményekből&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Új jelen terem,&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Nem lehet örökké ifjú&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Csak a Szerelem.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>