Szivárványra mázolt sátán
Csörömpöl az Idő hátán.
Gonosz doktrínákat okád,
Kétségbe von
Anyát,
Apát.
Minden természetest kerül,
A nyeregbe fordítva ül.
Szivárványra mázol sátán
Ágál pénzhatalom hátán.
Mézesmázos a vigyora,
De alul kilóg a pata.
Előbb hazug mű-meséket
Mond érzékenyítés végett,
Majd – amikor ráharapunk,
Kifordítja hétköznapunk,
És megnyúzza a világot,
Hogy semmi sem marad áldott.
Rossz abortusz-birodalom
Épülne család-romokon,
És izolált egyedekre
Globálisan telepedne
A lila vigyor-zsarnokság…
Isten óvjon ettől, világ!
A szivárványszínű sátán
Nem áll biztosan a lábán,
Ha normálisak maradunk,
Sosem vehet erőt rajtunk.
Ha száz nép is kedvét lesi,
Úgy sem kell!
Oda se neki!
