Csendes borongós Tavaszon
Szárad a sár az udvaron.
Nyújtózkodnak elmúlt évek,
Csipog, csicsereg az Élet.
Zsibbad a Kikelet karja,
A hegyeket köd takarja.
Csendes borongós Tavaszon
Isten ül egy korhadt padon.
Kint a halál – vén ószeres –
Dogmáira vevőt keres.
Hétköznapi boldogságok
Melengetik a világot.
Didereg a végzet – vakon
Csendes borongós Tavaszon.
