Pete László Miklós versei

Csendes borongós Tavaszon

 

Csendes borongós Tavaszon

Szárad a sár az udvaron.

 

Nyújtózkodnak elmúlt évek,

Csipog, csicsereg az Élet.

 

Zsibbad a Kikelet karja,

A hegyeket köd takarja.

 

Csendes borongós Tavaszon

Isten ül egy korhadt padon.

 

Kint a halál – vén ószeres –

Dogmáira vevőt keres.

 

Hétköznapi boldogságok

Melengetik a világot.

 

Didereg a végzet – vakon

Csendes borongós Tavaszon.

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!