Fehér virágú szilvafák;
Örök átmenet a világ.
Tavaszt öltve megszületünk,
Élet-télben tova megyünk.
Ha némi gyümölcsöt hagyunk,
Talán nem hiába vagyunk.
Fehér virágú szilvafák,
Látjátok az évek sorát.
Paraszti ész ellen lázad
A huszonegyedik század…
Rózsaszínű tévutakra
Vezényel a profán csakra.
Fehér virágú szilvafák;
Jár a Tavasz korokon át.
Télből mindig újra éled,
Tavasszal újul az Élet.
Az Idő talán kietlen,
De megvesztegethetetlen.
Helyre rázódik a világ;
Fehér virágú szilvafák.
