Hatvan felé haladtomban
Kacag a szél – alattomban:
“Akárhogy nézel magadra,
Rajtad is van idő-zabla.
Lustaság,
Vagy igyekezet,
Végül – ugyanoda vezet.”
Isten leül egy vén padra,
Néz rá,
Én meg önmagamra.
Kacag a szél alattomban,
Hatvan felé haladtomban.
