Pete László Miklós versei

Galaktikus éjszakában

 

Galaktikus éjszakában

Ezer csillag – egymagában.

 

Sok kis fénylő anyag-magány;

Apró fény mögött – nagy talány…

 

De a végtelen űr csendje

Mégsem a világ Nagy Rendje.

 

Vén szomorkás entrópia

Borul a Lét titkaira.

 

A Válasz tán sose jön el;

Isten szkafandert nem visel.

 

Apró Fény örökbe fogad

Hatalmas távolságokat.

 

Entrópia – tagadásban;

Galaktikus éjszakában.

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!