Pete László Miklós versei

  Töprengő téli éjszakán Suttogni kezd ezer talány.   Visszavonultak a fagyok, Nyomukban sártenger tocsog.   Lombvesztett fa Tavaszt remél, Vadul acsarkodik a szél.   Jövő tipeg Remény után Töprengő téli éjszakán.... Tovább »

  Világvégi éjszakában Térdel a Múlt egymagában,   Vállán hosszú, kopott kabát; A Jelenért suttog imát.   Vén doktrína-kísértetek Sötét ködben örvénylenek.   Megbomlott a “fent” és a “lent”, Bőg a profán, Hallgat a Szent.   Térdel a Múlt egymagában; Világvégi éjszakában.... Tovább »

  Havat hord a januári szél; Érzelgős kis dallamokon Pityereg A Tél.   A végzet hamisan hegedül; Az Ember csak Isten nélkül Lehet egyedül.   Havat hord a januári szél; Nem a tudomány éltet, Hanem A szenvedély.   Havat hord a januári szél; Az Ember nem képletekben, Rubrikákban él.   Ház előtt seperjük a havat;… Tovább »

  A hajdani jégkorszakok Árnya múlt-kapuban kopog.   A szörny csak látszólag hátrál, Régen új jég-jövőre vár.   A Múlt jégkorszakot okád, Még nem is sejtjük az okát…   Milankovics- teória? Pár tonna borsó a falra…   A hajdani jégkorszakok Éhes gyomra újra korog.   Miféle törvényszerűség Kulcsolja álszent tenyerét?   Vagy talán a véletlenek… Tovább »

  Januári kemény fagyok; A Tél hófehérben ragyog.   Holle anyó fürge karja Abbahagyni se akarja,   És a bátor kicsi házak Hófehér sisakban állnak.   Január jéghada fakó; Jön a fagy-Covid rangadó.   Jövőnk vad ködben imbolyog; Januári kemény fagyok.... Tovább »

  Vékonypénzű téli napfény Csillog a fák tetején, A halál mindig vazallus, Csak az Élet szuverén.   Sok titok rejlik a Télben, Ki amit talál, azé; Vékonypénzű téli napfény Vezet a Tavasz felé.... Tovább »

Isten téli köpenyében Sétál a fagyos sötétben.   Nézeget havas keresztet; Teremtő tenyere reszket.   Sivár, fagyos jelen-kéreg Alatt a halott remények,   S a be nem teljesült Hitek Derékalja kopár hideg.   Hópehely a komor éjben; Isten téli köpenyében.... Tovább »

  Volán mögött, hóesésben, Egyre szigorodó Télben.   Ablaktörlők táncot ropnak, Emlékek jelenné kopnak.   Közepén a ködtengernek Idő-bolyhok ábort vernek.   Az éjszaka mind mostohább; Van-e tovább? Merre tovább?   Egyre szigorodó Télben, Volán mögött… Hóesésben…... Tovább »

  A Lelki Béke ostroma Nem szünetel talán soha.   Profán világ falanxba áll, Lándzsát szegez, Követ dobál.   Járvány, Piac, Politika; Minden hír egy hosszú pika.   Mégsem arat sikert soha A Lelki Béke ostroma.... Tovább »

  Sötét király áll a mattban; Az utolsó gondolatban.   Fekete-fehér ég látott Hosszúra nyúlt végjátékot,   És a pozíciós végzet A partiban elenyészett.   Sötét király áll a mattban, A sakkóra mozdulatlan,   És a távoli istenek Elméletet frissítenek.   Fut az élet mattról mattra, Változatról változatra,   Holt bakancsos talpra pattan; Sötét király… Tovább »