(A tegnap írt Fagyos téli éjszakákon című versemet mindkét versblogomról meg akartam osztani. A Facebook az egyiket simán átengedte, a másikhoz azonban ezt a szamárságot fűzte:
“Az üzeneted nem sikerült elküldeni, mert más Facebook-felhasználók által sértőnek talált tartalom található benne.”
Később még ezzel az újabbal is megfejelte:
“Az URL-cím sérti a kéretlen tartalmakkal kapcsolatos közösségi alapelveinket.”
A dolog aligha érthető. Ugyanaz a vers, ugyanazzal az illusztrációval. Semmi olyan sincs benne, ami a Facebook kinyilvánított “közösségi elveit” sérthetné. A tiltásnak az egyszerű butaságon kívül semmi értelme nincs.
Ünnepélyesen kinyilvánítom a következőket:
A SZÓLÁSSZABADSÁG HÍVE VAGYOK!
A FACEBOOK ÚGYNEVEZETT KÖZÖSSÉGI ALAPELVEIT, ÉS FŐLEG AZOK ALKALMAZÁSÁT ALAPTÓL ETIKÁTLANNAK TARTOM!)
A Pofakönyv etikája
Olyan, mint a varjú hája,
Hol sárga, hol meg fekete,
Nem való a húslevesbe…
Tévedésektől nem mentes,
Mellédöf, mint a rossz hentes.
A Pofakönyv etikája
A véleményét diktálja.
Itt mindenki szabad marad,
És mondhatja, amit – szabad…
Neobolsevista hapták,
Sztálini szólásszabadság,
Féloldalas retorika;
Ez a Pofakönyv-etika.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: