Isten ül az Idő partján;
Remény jobbján,
Gond a balján.
Profán gének, szellem-mémek
Néhanapján átkelnének,
De az Időn nincsen gázló,
Csak új,
Meg újabb fiaskó…
Isten ül az Idő partján…
Ami komor, sose pajzán.
Amiben még él az Élet,
Végzet-vízbe sose téved.
Ami kicsit sem zavaros,
Nem élő – csak hivatalos.
Mindegy, lapu vagy bojtorján..
Isten ül az Idő partján.
