Pete László Miklós versei

Időfolyam – hegyszorosban

Időfolyam – hegyszorosban; Közöny-sziklákon víz csobban.   Égbenyúló hegyvonulat, Vége távol ködben marad,   Komoran húzódik messze, Idő vize forr közötte.   Időfolyam – hegyszorosban; Száz nehéz pillanat csobban…   Mindenre hó vagy sár tapad, A kiutak nem látszanak.   Az Idő vize gomolyog, Egymást érik a zátonyok.   Időfolyam – hegyszorosban; A feszültség szinte… Tovább »

Az Idő sivatagában

Az Idő sivatagában Kis expedíció szárnyal.   Lét-párnás Élet-csónakok Járják az örök homokot.   Anyag-sziklák felett szállva Szétterjed a Lélek-pára.   Az Idő sivatagában Mindig téllel kevert nyár van.   A hidegre közöny felel, A homok végzetet lehel.   Szél jár múltak romjaira; Minden csupa entrópia.   Az Idő sivatagában Pezsdül a Teremtés – lágyan…. Tovább »

Karácsony oázisában

Karácsony oázisában Megmelegítem a házam.   Megmelegítem a házam, Egyenesítem a vállam,   Kiegyengetem a hátam Karácsony oázisában.   Karácsony oázisában Ezernyi virágos ág van,   Remény-bimbó, Élet-vetés, Bátor Jövőre ébredés.   Tömérdek friss Bátorság van Karácsony oázisában.   Karácsony oázisában Szent Tradíció-forrás van.   Egyesül Élet és Erő; Újjászületik az Idő.   Hit, Remény,… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!