Pete László Miklós versei

Ősz lépett Nyarunk nyomába

Ősz lépett Nyarunk nyomába,

Nehezül az Idő lába.

 

Nyár-emlékek fényesednek;

Szimbólumok pityeregnek.

 

Vén  jelképeit porolja

Az Elmúlás fikciója.

 

Ősz lépett Nyarunk nyomába;

Profán érzés száll magába.

 

Nap süvegel Távlat úrnak;

Templomtornyok ködbe szúrnak.

 

Elmúlt a Nyár, a Lét éke;

Megöregedett a Béke.

 

Ősz lépett Nyarunk nyomába;

Az Öröklét újra kába.

 

A Mítosz örök-esendő,

Áztatja utókor-eső.

 

Profán erőszak-szabadság

Vakarja a Jelen hasát.

 

Nehezül az Idő lába;

Ősz lépett Nyarunk nyomába.

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!