Atlantisz az őszi ködben,
Fáradtan,
Idő-törötten…
Hivatalból feledtetve,
Soha el nem feledhetve,
Évszázadok lába nyomát
Viszi idő-sírján tovább.
Atlantisz az őszi ködben;
Sohasem fejlődés-szögben,
Egyenesvonalúságok
Vén varja dühödten károg…
Profán tákolmány nyöszörög…
Vén sejtelmes őszi ködök…
Atlantisz az őszi ködben,
Sokatmondó őszi csöndben…
A létével sárba rángat
Megveszekedett dogmákat.
Minden kurzus elátkozza,
De minden Ősz visszahozza.
Terek sírnak,
Idő zökken;
Atlantisz az őszi ködben.