Pete László Miklós versei

Reményt őrző Nyárutóban

Reményt őrző Nyárutóban
A közelmúlt szíve dobban.

A fáklya már végsőt lobog;
Készülnek a hétköznapok.

Szeptember felé ballagva
Jövő térfelén a labda.

A Nyár lassan Múlttá fakul,
Nosztalgiává alakul.

Múlt,
Jelen,
Jövő – egy tóban;
Reményt őrző Nyárutóban…

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!